3p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Néhány vezető azt gondolja, hogy a cég csak azért működik, mert ő jelen van. Mindent szeretne a kezében tartani, mindenre rálátást kíván magának biztosítani. Szerinte egy feladatot csak úgy lehet végrehajtani, ha az ő utasításai és felügyelete mellett történik mindez. Erről a hibásvezetői stílusról szól a sorozatunk második része.

Hogy illusztráljuk, miként kell a menedzsernek cselekednie, tételezzük fel, hogy megbízunk egy alkalmazottat azzal a feladattal, hogy autózzon el Párizsig. Egy mikromenedzser ragaszkodna hozzá, hogy pontosan eldöntse, milyen útvonalon menjen, naponta hány órát vezessen, és hol aludjon, egyen a megbízott. Ezután végig figyelemmel kísérné a kontinensen keresztül, és meggyőződne róla, hogy pontosan teljesíti-e az instrukciókat. Ez időpocsékolásnak tűnik, nem? A legjobb módja a szituáció kezelésének az, ha a vezető megkéri az alkalmazottat, hogy bizonyos időközönként hívja fel, hogy meggyőződhessen, az utazás a tervek szerint halad. Ha bármilyen probléma, vagy kérdés merül fel, a dolgozó kapcsolatba léphet a menedzserrel, és egy pontos „válságkezelési terv” léphetne életbe onnantól kezdve.

Egy kulcsfontosságú dolgot azonban észben kell tartani. Ez a szabály csak azokra az alkalmazottakra vonatkozik, akik már teljesen képzettek. Az alkalmazás kezdeti szakaszában, a menedzsernek sok időt kell töltenie a dolgozókkal, hogy meggyőződhessen, pontosan képzik ki őket, és elég kellemesnek érzik, amit csinálniuk kell. Egyedül hagyni egy új alkalmazottat körülbelül annyi értelme van, mint magára hagyni egy újszülöttet. Azonban, ha már teljesen kiképezték a dolgozókat, ne hordassunk velük pelenkát.

Normális körülmények közt, mihelyt a képzési eljárás befejeződött, az alkalmazottaknak szabadságot lehet adni, hogy önállóan hozzanak döntéseket, és mindenki boldog. De vannak olyan dolgozók – akármilyen őrülten hangzik is -, akik valójában akarják, hogy mikromenedzseljék őket (nevezhetjük őket mikroalkalmazottaknak). Ők továbbra is kérdéseket tesznek fel, és meg sem kísérlik, hogy saját maguk hozzák a döntéseket. Állandóan problémákat hoznak a menedzsernek, nem megoldásokat. Ezeket az alkalmazottakat kényszeríteni kell önálló döntések meghozatalára. Nehéz időket fognak átélni, amíg megszokják, hogy a felelősség oroszlánrésze rájuk hárul. Ezen a kezdeti ellenállás ellenére is muszáj, hogy a menedzser állja a sarat, és rákényszerítse dolgozóit a gondolkodásra, és az önálló döntéshozatalra, anélkül, hogy fognák a kezüket.

Mondjuk meg az alkalmazottaknak, hogy mit kell megcsinálni, aztán álljunk el az útjukból. Ne legyünk mikromenedzserek, kivéve, ha mikroprofitot akarunk.


A cikk első része
A cikk második része
A cikk harmadik része
A cikk negyedik része
A cikk ötödik része
A cikk hatodik része
A cikk hetedik része
A cikk nyolcadik része


LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!