A Fribourgi Egyetem tanulmánya arra is rávilágít, hogy a nyelvi akadályok Svájcban is nehezen leküzdhetők. A Németországból érkező vezetők szinte kizárólag Svájc németajkú részén vállalnak munkát, a helyi menedzserek pedig megmaradnak abban a régióban, ahol anyanyelvüket beszélik.
A külföldi vezetők magas arányában az állampolgárság megszerzésének igen szigorú követelményei is szerepet játszhatnak. Állampolgárságért ugyanis csak azok folyamodhatnak, akik legalább 12 évet Svájcban éltek. Először szövetségi, majd a lakóhely szerinti kantoni és önkormányzati engedély szükséges hozzá. Ezek kiadása során megvizsgálják, hogy az illető integrálódott-e a társadalomba, alkalmazkodott-e az életmódhoz és szokásokhoz, és nem jelent-e biztonsági kockázatot.
A svájci menedzserek karrierjüket általában banki alkalmazottként, könyvelőként, biztosítási ügynökként vagy adminisztrációs munkatársként kezdik. Jellemző módon a cégek ragaszkodnak ahhoz, hogy a majdani vezetők a szamárlétra valamennyi fokát megjárják. Az igazgatók ugyan többnyire más cégnél kezdik karrierjüket, de a váltás után a vezetői pozíció elnyeréséig még tíz évet töltenek el. Háromnál többször a cégvezetők alig 16,7 százaléka vált munkahelyet - számol be a Világgazdaság.
