A miniszter elmondta: megállapodtak abban, hogy a közös cél érdekében miként erősíthetik együttműködésüket. A minisztérium kész előzetes kontrollra, ha nagy mennyiségű olcsó árut ajánlanak fel értékesítésre. A tárca továbbá információkat ad a kereskedelmi cégeknek azokról a beszállítókról, amelyek telephelyén, raktáraiban jelentős visszaéléseket tapasztaltak.
Szakértői bizottság alakul
A tárca a kereskedelmi cégek képviselőivel szakértői bizottságot hoz létre, ütemtervet dolgoznak ki a rendszeres találkozókra, az információcserére. A miniszter szerint az, hogy az FVM lesz felelős valamennyi, a mezőgazdasággal, az élelmiszeriparral kapcsolatos élelmiszerbiztonsági ellenőrzésért, egységes, hatékonyabb munkát tesz lehetővé.
Jogszabályváltozásokat is előkészítenek. El kívánják érni például, hogy a kiszabott büntetést azonnal be kelljen fizetni és egy esetleges tisztázás után lehessen azt visszaigényelni.
A legutóbbi élelmiszerbotrányra utalva a miniszter elmondta: korábban azt ellenőrizték, hogy az adott élelmiszerek megfelelnek-e az előírásoknak, a lejárt szavatosságú, így olcsóbban megszerezhető termékek átcímkézése egy újabb trükknek bizonyult, aminek alkalmazását elősegítette, hogy az áruk szabadabban mozognak az Európai Unió országaiban.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) szintén határozottabb fellépést sürget a piac tisztességtelen szereplői ellen. Célszerűnek tartanák, ha a fogyasztóvédelem élelmiszerellenőrző tevékenységét a többi élelmiszerellenőrző hatóság munkájához csatolnák.
A szakmai szervezet pénteki közleménye szerint az EU más országaiban leértékelt, lejárt minőségmegőrzési idejű vagy ahhoz közeli élelmiszerek beszerzésével és szervezett hazai értékesítésével elfogadhatatlan, illegális tevékenység folyik a magyar élelmiszerpiacon. Az ÉFOSZ szerint a M.E.G.A Trade céggel kapcsolatos botrány csak egy jelenség, a "jéghegy csúcsa".
Az illegális tevékenységben részt vevő vállalkozások felelőtlen magatartásukkal az egész magyar élelmiszeripar jó hírét is veszélyeztetik - figyelmeztetnek. A piac tisztességtelen szereplői közé sorolja a szervezet a márkahamisítókat, a csempészárukat és magyar élelmiszerként csomagolva esetenként silány minőségű, bizonytalan eredetű import árukat forgalmazó cégeket is.
