A csődhelyzetek 40-50 százaléka végződik feljelentéssel: ebből nagyjából 20 százalék a csalárd okokból bekövetkező felszámolás, összegzi tapasztalatait Somogyi Ferenc, a 2002-es Év változás- és válságmenedzsere cím tulajdonosa.
A felszámolások döntő részében a vezetői munka hiányosságai vezetnek a bukáshoz. A leggyakoribb eset, hogy az ügyvezetők nem, vagy nem a megfelelő időben mérik fel a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulását, bíznak a csodában, hitelekkel próbálnak úrrá lenni a helyzeten, és a tulajdonosok sem viselkednek valódi tulajdonosként, ellenőrzési szerepük csak formális.
Az uniós csatlakozás után kialakult versenyben a mezőgazdaság kifejezetten kedvezőtlen helyzetbe került, a csődveszély itt a legnagyobb. Az ingatlanpiac pangása miatt pedig az építőipari cégeknél is beindult a csődhullám.
A válságmenedzser szerint annak ellenére, hogy a felszámolóbiztosban a legtöbben mumust látnak, a többség jó szándékkal, becsületesen, az értelmes kockázatokat vállalva lát munkához, mivel a jó hírnév új megrendeléseket teremt. Ennek ellenére itt is akadnak olyanok, akik nem a törvényes utat járják, olvasható a Világgazdaságban.
A szerencsében bíznak a csőd előtt álló cégek
Néhány csalárd esetet leszámítva a hazai csődök többsége a későn felismert kedvezőtlen piaci viszonyokkal magyarázható. A legtöbb vállalat jó szerencséjében bízik, olvasható a Világgazdaságban.
