A kutatásból kiderül, hogy a férfiakat az autós, a nőket az élelmiszerreklámok vonzzák igazán, de ami ennél meglepőbb, itthon nem igazán vagyunk vevők sem szépségápolási cikkeket, sem a pénzügyi szolgáltatásokat népszerűsítő reklámokra.
A Szonda Ipsos ASI csoportja országos reprezentatív omnibusz vizsgálatában 1500 főt kérdezett meg a reklámok iránti érdeklődéséről, amelyben többek között arra kereste a választ, hogy milyen típusú reklámokra figyelünk leginkább, milyen termékek reklámjait nézzük szívesen, illetve mi az, ami miatt nem nézzük a televíziós hirdetéseket.
Nincs jelentős eltérés a hazai és az európai nézők ízlése között
Érdekesség viszont, hogy a vonzó, dekoratív hölgyek feltűnését csupán a válaszadók alig harmada, míg a meztelenséget, vagy érzéki szituációt ábrázoló reklámokat a nézők 15 százaléka tartotta figyelemfelkeltőnek. A honi tévézők ízlése nem tér el jelentősen a kontinens átlagától, így a francia, német, olasz és spanyol tévénézők is a humort tartják a reklámok legfontosabb vonzerejének. Az említett országokban a komikumon túl nagyra értékelik, ha hírességeiket láthatják viszont a reklámokban.
A reklámokban sem szeretjük viszontlátni a házimunkát
A kutatók arra is keresték a választ, hogy milyen témájú reklámokhoz "vonzódnak" a fogyasztók, melyeket nézik a legszívesebben. Itt sem született meglepő eredmény: az összes vizsgálatba bevont európai országban - így nálunk is - jobban érdeklődnek azon termékek reklámjai iránt, amelyek a szabadidőhöz - leginkább a hobbikhoz és az autókhoz - kapcsolódnak, de az élelmiszerreklámok is közkedveltek, ezzel szemben a házimunkához kötődő reklámokat már lényegesen kevesebben preferálják.
Ugyanakkor meglepő fordulat, hogy a pénzügyi szolgáltatásokról szóló reklámokat kevésbé szívesen nézzük, annak ellenére, hogy ebben a szektorban jelentősen nőtt a reklámköltés az elmúlt években. Számítógépeket és mozifilmeket bemutató reklám csak a válaszadók mintegy tizedénél érik el az "ingerküszöböt", aminek egyaránt oka lehet a viszonylag alacsony otthoni számítógép elterjedtség, és a kisebb reklámköltés is.
A válaszadók nemét vizsgálva viszont nem született különleges eredmény: a férfiak az autók, a nők az élelmiszerek reklámjaival találkoznak szívesebben. Európai viszonylatban a reklámfilmek vonzereje alapján igazolódni látszik néhány nemzetekhez kapcsolódó sztereotípia is. Így a franciák a parfümök, a testápolás, és a szépségápolás termékeit helyezik előtérbe, míg az angoloknál a lakberendezési termékek reklámjai a legnépszerűbbek.
A magyar válaszadók több mint fele - 53 százaléka - azért nem szereti eléggé a reklámokat, mert azok túl gyakran szakítják meg a programokat. További egyharmaduk szerint túl sokszor látjuk ugyanazt a reklámot, vagy a reklámblokkot találjuk túl hosszúnak.
Az európai válaszadók is egységesen reagálnak arra, hogy a reklámok túl sokszor és túl hosszú ideig próbálják megszerezni a fogyasztó figyelmét: egyharmaduk gyakran eszik, egynegyedük gyakran beszélget családtagjaival, barátaival, illetve a nők egyötöde házimunkát is végez tévézés közben. Az eredmények ismeretében megállapítható, hogy a reklámoknak egyre keményebb versenyt kell folytatniuk a nézők figyelméért, ugyanakkor egyre többet tudunk meg arról, hogy mitől lehet sikeres egy reklám.
