5p

A társadalom egyre szélesebb rétegei érzik a gazdasági növekedés jótékony hatását -- állítja a Társadalomkutatási Intézet Rt. (Tárki) elnöke a közelmúltban megjelent, terhes babapiskóta című könyvében.

A társadalom egyre szélesebb rétegei érzik a gazdasági növekedés jótékony hatását -- állítja a Társadalomkutatási Intézet Rt. (Tárki) elnöke a közelmúltban megjelent, Terhes babapiskóta című könyvében, amely szerint az életszínvonal emelkedése évente a társadalom újabb egytizedét éri el. Egyes kutatók viszont úgy vélik, hogy a folyamat kiteljesedését megakadályozhatja a magyar tulajdonban lévő vállalati szektor tőkehiánya s a bérkiáramlást visszafogó gazdaságpolitika.

Bár a társadalom kétharmadának nincs lehetősége arra, hogy az alapvető fogyasztási szükségleteinek kielégítésén túl másra is költsön, de a népesség 30-40 százalékát már elérte a gazdasági növekedésből származó életszínvonal-emelkedés -- mondta lapunknak Kolosi Tamás, a Tárki elnök-igazgatója. A konjunktúra kedvező hatása felülről lefelé "szivárog le" a társadalomba, így először a vállalkozói, valamint a vezető menedzser- és értelmiségi elitrétegben jelentkezett, de az idei évre már -- a népesség 30 százalékát kitevő -- középosztályt is elérte, amely ma már kedvezőbben él, mint a rendszerváltást megelőzően.

Erre a rétegre az átlagosnál magasabb -- egy főre 60-80 ezer forintos -- havi nettó jövedelem, piacképesebb képzettség és nagyobb személyes autonómia jellemző. Utasi Ágnes szociológus, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa szerint a differenciáltság ezen a rétegen belül is nagyon erős: a középosztály felső részéhez tartoznak a kis- és középvállalatok menedzserei és vezetői, valamint a diplomás vállalkozók, akik az átlagnál többet dolgoznak, de jövedelmük is lényegesen magasabb, mint az alattuk elhelyezkedő csoportoké. A középosztály alsó -- de szélesebb -- rétegéhez tartozik az értelmiségiek többsége, valamint a legjobban érvényesülő szakmunkások és mezőgazdasági termelők.

Utasi Ágnes szerint sajátos jelenség, hogy a valós helyzetnél többen vallják magukat a középosztályhoz tartozónak. Ennek az az oka, hogy a felemelkedő csoportok automatikusan a középosztályba sorolják magukat, s az anyagilag lecsúszó rétegek is szívósan őrzik a középréteghez tartozás öntudatát.

Jóval kedvezőtlenebb helyzetben van a társadalom legnagyobb hányadát kitevő, mintegy 50 százalékos tömeg, amely ma még a gazdasági átalakulás vesztesének számít, de -- Kolosi Tamás szerint -- jó esély van rá, hogy a gazdasági növekedésnek köszönhetően néhány éven belül őket is elérje az életszínvonal-emelkedés, s a magyar társadalom képe egyre inkább egy "terhes babapiskótára" hasonlítson, amelyben az átlagos anyagi helyzetben lévők teszik ki a népesség többségét.

Ezzel párhuzamosan a legalul elhelyezkedő 20 százalékos réteg helyzete is javulhat, azonban ez nem jelenti azt, hogy a társadalmi különbségek csökkenni fognak, mert ezek még most is kisebbek, mint a Magyarországgal hasonló fejlettségű nyugat-európai országokban -- Portugália, Görögország -- , amelyekhez a legjobban hasonlít a magyar társadalom képe. A különbségek további növekedése elsősorban az eliten belül, illetve az elit és a középosztály között valószínű.

Valóban 30 százalékosra tehető a gazdasági átalakulás, s az utóbbi évek konjunktúrája nyerteseinek a száma, de hiányoznak azok a feltételek, amelyek megteremtenék a folyamat kiszélesedésének feltételeit -- közölte Szalai Erzsébet, az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos tanácsadója. A kutató szerint a magyarországi társadalom szerkezetét az elmúlt tíz évben kialakult gazdasági modell határozza meg. Ezek szerint az átalakulás nyertesei a multinacionális és a többi külföldi tulajdonban lévő vállalat alkalmazottai, ahol a gazdasági növekedés is keletkezik. A problémát az okozza, hogy ezek a cégek nem épülnek be szervesen a magyar gazdaságba, s elszigeteltek a magyar tulajdonban lévő szektortól, ahol nincs érzékelhető fellendülés, s az általános tőkehiány miatt nem is várható fejlődés és életszínvonal-emelkedés sem. A szociológus szerint a nyertes egyharmad, vesztes kétharmad közötti éles különbség kulturálisan is jelentkezik, mert a külföldi vállalatok a legjobb képzettséggel s a legtöbb kulturális tőkével rendelkezőket szippantják fel a munkaerőpiacról. Ez a társadalmi-gazdasági szerkezet -- Szalai Erzsébet szerint -- hosszú távon is fennmaradhat, mert az oktatás is egyre inkább erre a kettős struktúrára épül,
ami a társadalmi mobilitás csatornáinak beszűkülését vonja maga után.

Nem igaz, hogy a magyar társadalom szélsőségesen kettészakadt volna, mert nincsenek éles határok az átlagos anyagi viszonyokhoz közeli helyzetben lévő csoportok között, a különbségek inkább a fogyasztási szokásokban jelentkeznek -- állítja Róbert Péter, az ELTE Szociológiai Intézetének kutatója. A szociológus szerint a gazdasági növekedés miatt nem is valószínű a különbségek növekedése, bár eddig a fellendülés jótékony hatásának "legyűrűzését" előrejelző optimista forgatókönyv sem
valósult meg, mert egyelőre csak az elit és a középosztály legfelső része érzi a konjunktúra hatását. A folyamat -- Róbert Péter szerint -- akkor szélesedhet ki, ha az állami alkalmazottak helyzete is érzékelhetően javul, azonban ezt gátolja a bérkiáramlást visszafogó s az egyensúlyi mutatókat szem előtt tartó gazdaságpolitika.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!