A számok az egyes médiumok piaci részesedését is tisztázták. A listaáras adatok szerint ugyanis a múlt évi költéseknél a televíziók jelentős növekedést tudhattak be, és a piac 57 százalékát mondhatták magukénak. Az írott sajtótermékekbe e kimutatás alapján a reklámkiadások 28-29 százaléka jutott. A valós költések viszont az mutatják, hogy a televíziók és a lapok részesedése egyaránt 40-40 százalék. Sőt akadnak olyan szakemberek is, akik úgy vélik, a sajtóba több reklámpénz áramlik, mint a tv-kbe. Mindez azt is megmutatja, hogy a tv-k kénytelenek jóval nagyobb kedvezményeket nyújtani.
Az októberig regisztrált, 11 százalékos reklámpiaci növekedés jócskán meghaladja a GDP bővülését, azonban elmarad az előző évek 20-30 százalékos gyarapodásától. Ennek egyik legfőbb oka, hogy megszűnt a reklámipar elmaradása és ezzel együtt az extranövekedés lehetősége. Ezentúl már ugyanazok a szempontok határozzák meg a reklámpiacot, mint más modern ágazatokat. Ezek közé tartozik az infláció, a gazdasági növekedés, a lakossági fogyasztás és főként a kiskereskedelmi forgalom. Ez utóbbi a gazdaságkutatók előrejelzése szerint a következő években 3-4 százalékkal gyarapodik, így a reklámpiac is hasonló növekedéssel számol.
A televízió és az írott sajtó osztozik a reklámpiacon
Az elmúlt évben mintegy 111 milliárd forintot költöttek a cégek a magyarországi médiumokban reklámra. A reklámköltségek nyolcvan százalékán fele-fele arányban osztoznak a televíziók és a sajtó.
