2p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az alábbi cikk szerzői 25 évnyi gyakorlati és elméleti munka alapján hét pontban foglalják össze, hogy napjainkban mi szükséges az emberek sikeres irányításához, más szóval, hogy napjainkban mi teszi a jó vezetőt.

Ebből az elvből következik, hogy a valóban sikeres menedzsereknek a jövőben proaktívnak kell lenniük. Inkább át kell alakítaniuk, le kell küzdeniük szervezeti környezetüket, mint alkalmazkodniuk ahhoz. Olyan embereknek kell lenniük, akik inkább megváltoztatják a világot, mint alkalmazkodnak hozzá. Keresik a lehetőségeket, kezdeményeznek, cselekszenek, végig kitartanak, elérik a változást. A proaktív emberek útkeresők, akik megváltoztatják vállalatuk küldetését, vagy megtalálják és megoldják a problémákat.

Legyen udvarias, és ne büszkélkedjen a tudatlanságával

A durvaság a munkahelyen – kiabálás a beosztottakkal, a munkatársak megalázása, az információ visszatartása – egyre gyakoribb, és sokba kerül a vállalatoknak. Az így kezelt emberek kevésbé hatékonyan dolgoznak és kevésbé elkötelezettek munkáltatóik iránt. A jó modor, amely egyszerű dolgokból áll, mint pl. „kérem” és „köszönöm”, illetve abból, hogy tudjuk valakinek a nevét vagy érdeklődünk családja felől, lehetővé teszi, hogy két ember együtt dolgozzon, akár szeretik egymást, akár nem. Okos emberek, különösen okos fiatal emberek ezt gyakran nem értik.

Egyesek azt gondolják, hogy ha okosak és tehetségesek, az helyettesíti a személyes ismereteket, és lenézik a tanulás más területeit. Első osztályú mérnökök például hajlamosak büszkélkedni azzal, hogy semmit sem tudnak az emberekről. Úgy vélik, hogy az emberi lények túlságosan zavarosak a finoman hangolt mérnöki értelem számára. A humán szakemberek ezzel szemben gyakran büszkék arra, hogy teljesen tudatlanok az elemi számvitelben is vagy általában a mennyiségi módszerekben.

Ehhez az elvhez kapcsolódik az ún. „nem itt találták fel” szindróma, az a hit, hogy egy adott tudományágban kifejlesztett gondolatok, rendszerek, eljárások és módszerek nem relevánsak más tudásterületen, részben, mert nem arra szabták azokat. Az oktatási szakemberek például gyakran vonakodnak az üzleti szakirodalomhoz fordulni (és fordítva), nagyrészt mindkét terület szakembereinek az intellektuális egoizmusa következtében.


LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!