Orbán Viktor miniszterelnök tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett meg hétfőn. Ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentenék. A tartósan munkanélküliek alkalmazásakor az első két évben a munkáltatóknak nem kellene fizetniük dolgozóik után, a harmadik évben pedig a tervek szerint a jelenlegi fele lehet a munkáltatói teher. A program részeként egyebek mellett csökkentenék a kis cégek adó- és adminisztrációs terheit is.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke szerint a kis- és középvállalkozások (kkv) már régóta vártak egy ilyen programot. A hazai kkv-k jelentős versenyhátrányban vannak, miközben ez a szektor adja a versenyszféra által foglalkoztatottak 72 százalékát. Az ebbe a körbe tartozó vállalkozások jövedelemtermelő-képessége alacsony, ezért a jelenlegi bérterhek magasak a szektor számára - fejtette ki Vadász György.
Az ügyvezető elnök kitért arra is: nagy előrelépés lenne a kkv-k számára az adminisztrációs terhek tervezett csökkentése. Magyarországon jelenleg a GDP 10 százalékát is eléri a bürokrácia terhe, szemben az unió 3,8 százalékos átlagával - közölte. Az OKISZ a miniszterelnök által bejelentett intézkedéscsomagtól a szektor versenyhelyzetének javulását várja. Vadász György ugyanakkor hangsúlyozta: a versenyhelyzet javulása önmagában nem bővíti a foglalkoztatást, ha nincs gazdasági növekedés. Vadász György szerint meg kell teremteni a program fedezetét, ez középtávon megtérülő befektetés.
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) szintén pozitívan értékeli a bejelentett akciótervet. Németh László, az IPOSZ elnöke közölte: bíznak abban, hogy véglegesítése után a program jelentős segítség lesz a kisvállalkozásoknak. Németh László kiemelte: a bejelentett, a kisvállalkozások számára kedvező adóváltozások lényegi előrelépést jelenthetnek. Az IPOSZ elnöke is hangsúlyozta az adminisztratív terhek csökkenésének jelentőségét.
Kitért ugyanakkor arra: ezeket a vállalkozásokat "helyzetbe is kell hozni". El kellene indítani olyan programokat, amelyek segítségével munkához juthatnak, az akciótervnek akkor lehetne igazán komoly hatása - fogalmazott.
MTI
