A versenyjog területén is új környezetet teremt az EU-csatlakozás

Az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2010-ig a világ legversenyképesebb gazdasági térségévé váljon, amihez hozzásegítheti a május 1-jén hatályba lépő új uniós versenyjogi rendelet is - mondta Mario Monti, a versenypolitikáért felelős EU-biztos konferencián pénteken, Budapesten.

Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke arról szólt, hogy a Magyarország EU-csatlakozásakor hatályba lépő versenytörvény-módosítás célja, hogy a hivatal eleget tudjon tenni az uniós versenyjog tagállami követelményeinek. Hozzátette: a tíz paragrafust érintő módosítás elsősorban eljárásjogi változtatásokat tartalmaz, amelyek fő jellemzője a decentralizáció. Ez azt jelenti, hogy a tagállami versenyhatóságok és bíróságok a korábbihoz képest nagyobb szerepet kapnak a közösségi versenyjog alkalmazásában.

Utalt arra, hogy az EU tavaly elfogadott új versenyjogi rendelete is csak a bővítés napjától hatályos és ez épül be a magyar jogba a törvényváltoztatással. Azt is meghatározza a törvénymódosítás, hogy a GVH tervezett határozatait a megjelenés előtt 30 nappal az EU Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. Új elem lesz az is, hogy az EU-csatlakozás után a GVH-nak el kell utasítania, illetve fel kell függesztenie az eljárást olyan ügyben, amelyben az EU Bizottság verseny-főigazgatósága már kezdeményezett versenyfelügyeleti eljárást.

Emlékeztetett arra, hogy a GVH, valamint a bíróságok számára nem hoz változtatást a csatlakozás abban a tekintetben, hogy a magyar versenyhivatal a hazai versenyjogot fogja alkalmazni minden esetben, amikor a tagállamközi kereskedelem érintettsége nem áll fenn. Azonban ha egy adott ügy a tagállamok közötti kereskedelmet érinti, a GVH-nak a közösségi versenyjogot kell alkalmaznia, emellett dönthet arról, hogy az eljárást párhuzamosan lefolytatja-e a hazai versenyjog alapján - jelentette ki az elnök.

Mario Monti kifejtette: az EU-ban elkezdődött monopolellenességi reform egyik fontos eleme a decentralizáció, ami azt jelenti, hogy a nemzeti versenyhivatalok és bíróságok fontosabb szerepet fognak játszani a jövőben, mint jelenleg. Utalt arra, hogy az EU Bizottsága elsősorban olyan versenyjogi beadványokkal fog foglalkozni, ami legalább három tagországot érint.

Kitért arra, hogy a tagországok által nyújtott állami támogatás általánosságban tilos és kerülendő az unióban, azért, hogy elkerüljék a verseny torzítását. Ezért a tagországok tervezett állami támogatásairól az EU Bizottságát előzetesen tájékoztatni kell, amely csak abban az esetben engedélyezi a támogatást, ha az negatív hatásokat egyensúlyoz ki. Ezért a versenypolitikáért felelős BU-biztos ösztönzi a GVH-t: nézzen utána, hogy az EU Bizottsága hogyan járt el a jelenlegi tagországok állami támogatásainak engedélyezése ügyében.

Terták Elemér, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára közölte: a pénzügyi tárca 1999-ben állította fel a Támogatásokat Vizsgáló Irodát (TVI). A fordulat 2002-ben következett be, amikor az államháztartási törvény átvette az uniós megállapodásból az állami támogatások tilalmát. Ez egyúttal felhatalmazta a pénzügyminisztert arra, hogy a megalapozatlanul folyósított állami támogatásokat vissza lehessen igényelni. Emellett beépült a magyar jogszabályokba, hogy addig, amíg az Európai Unió nem hagyja jóvá egy állami támogatás nyújtását, addig az nem utalható át. Utalt arra, hogy több száz ilyen előzetes kérelem érkezett az EU Bizottságához Magyarországról, aminek kétharmadát az jóváhagyta. (MTI)

Kapcsolódó anyagok
Európai Uniós szabványok jelennek meg magyar nyelven
Stabil hátország nélkül nincs nemzetközi terjeszkedés