A rendezvény Dr. Szabó Endre Győző, a NAIH elnökhelyettesének előadásával kezdődött, aki hangsúlyozta, sokszor hagyják figyelmen kivül, hogy feltétel nélkül védelem illeti meg az adatkezelés során az egyénre vonatkozó információt, illetve az abból levonható következtetést is. Szabó szerint európai sikernek tekinthető az a keresőmotorokkal kapcsolatos ítélet, amely alapján töröltethető a link a keresési eredmények közül, ha ahhoz a köznek már nincs köze.
Dr. Szabó Endre Győző szerint fontos lépés volt, hogy az Ombudsman hivatala helyett az adatvédelem hatóságot kapott, mert immár nem csak ajánlásokat tehetnek, hanem súlyos kihágás esetén büntethetnek is. Ugyanakkor ez a legsúlyosabb szankció, amihez nem feltétlen nyúlnak. Sokkal gyakrabban rendelik el a helyesbítést, vagy tiltják meg a jogellenes adatkezelést. Az elnökhelyettes azt mondta, hogy a bírság összegének alsó mértékét sokallják, a maximumát viszont kevesellik. Ha nem lenne alsó limit, de felfele akár az árbevétel 5 százalékát is elérhetné a bírság, akkor sokkal inkább tudnának komoly visszatartó erővel bíró intézkedéseket hozni. A NAIH elnökhelyettese ismertette az utóbbi időszak jelentősebb hatósági vizsgálatait, illetve megmagyarázta, hogy a kiszabott bírságok mögött milyen érvek húzódtak.
Dr. Barán-Kalász László ügyvéd, adatvédelmi szakértő a pénzügyi szférát érintő adatvédelmi kérdésekről tartott előadást. Mint hangsúlyozta, a szektorban az adatvédelem relativizálódása figyelhető meg, miután a pénzintézeteket érintő intézkedések (bankadó, tranzakciós illeték, adósmentések, készpénzfelvételi díj, stb.) sok százmilliárdos tételt jelentenek, amivel szemben a NAIH maximális 10 millió forintos bírsága eltörpül. A szakértő számos ellentmondásos kérdést taglalt az előadásában, így szó volt többek között a cookie-problematikájáról, az adatvédelmi nyilatkozatokról, a kiszervezés lehetőségeiről, a hangfelvételekről, vagy a személyi igazolványok lemásolásának kérdéséről is.
Dr. Nemes Ákos, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének titkára arról a helyzetről beszélt elsősorban, hogy a követeléskezelők az adósok utolérése során gyakran nem használhatják legálisan a nekik átadott adatokat. Ez pedig egy rossz helyzetet teremt, hiszen az adóssal nem tudnak egyeztetni, így esély sincs a megegyezésre. Véleménye szerint erre egy új, a követeléskezelő tevékenységet szabályozó törvény jelenthetne megoldást.
A pénzügyi terület után a direkt marketing került a konferencia fókuszába, előbb Huszics György, a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség elnöke és Dr. Neuberger Ákos ügyvéd számolt be az adatvédelmi kommandó közelmúltban zárult második körének az eredményeiről. Ebből kiderült, hogy a most vizsgált célcsoport, a légitársaságok és az utazási irodák esetében is van még hova fejlődni. A felmérés szerint elsősorban a nagyobb, illetve nemzetközi hátterű cégek megfelelően alakítják ki adatvédelmi tartalmaikat. Ezt követően adatbázis építési és edm kiküldési gyakorlatáról beszélt Kurucz Gábor, a GroupM performance vezetője.
A konferenciát Dr. Dezső Róbert, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédjének az előadása zárta. A szakértő ismertette, hogy a Munka Törvénykönyve, illetve a Ptk. milyen előírásokat tartalmaz a munkahelyi környezetre, illetve a dolgozók adatainak kezelésére. Dr. Dezső egyebek mellett ismertette a kamerás megfigyelésekre vonatkozó szabályokat, és a hallgatók megtudhatták azt is, hogy a gépkocsik GPS alapú megfigyelése során milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani. Az új Ptk. kapcsán az ügyvéd felhívta a figyelmet egy új elemre, a sérelemdíjra, ami a jövőben a munkahelyi jogsértések kapcsán sokba kerülhet a vállalatok számára.
mfor.hu
