Tavaly év végén Magyarországon 9 szélerőmű üzemelt 17,46 megawatt teljesítménnyel. Ehhez képes 2005 végéig Szlovéniában egyáltalán nem épültek szélerőművek, Romániában 1,4 megawatt, Szlovákiában 5, Horvátországban 6, Litvániában 7, Svájcban pedig 11,6 megawatt kapacitást tartottak számon. Az európai és egyben a világlistát is Németország vezeti 18,428 ezer megawattal. Ausztria 819 megawattal, Ukrajna 82, Lengyelország 73, Csehország és Lettország 26-26 megawattal szerepel a rangsorban.
Az elnök közölte, hogy a Magyar Energia Hivatal (MEH) az országban összesen 330 megawatt kapacitásig ad ki engedélyeket szélkerekek építésére. Az engedélyezési "kvóta" már most kimerült, ám az összes szélerőmű üzembe állítása 2010 előtt nemigen várható. Tóth Péter szerint a lassú üzembe állás az engedélyezési eljárások mellett azzal is magyarázható, hogy leterheltek a gyártók és ezért elhúzódnak a szállítási határidők.
Számos beruházás nem valósulhatott meg
Ugyanakkor az elnök a MEH adataira hivatkozva jelezte, hogy szélenergiából 1687 megawatt összteljesítményre jelezték építési szándékukat befektetők Magyarországon, ám ennyit a villamosenergia-rendszer irányítás nem tesz lehetővé. Tóth Péter hozzátette, hogy a MEH ígérete szerint a 330 megawattnyi szélenergia-kapacitás kiépítése során áttekintik a villamosenergia-hálózat rugalmasabbá tételének lehetőségét.
Stelczer Balázs, a Kulcson szélkerékkel rendelkező Első Magyar Szélerőmű Társaság ügyvezető igazgatója szerint a MEH engedélyezési kvótáját nem technikai korlátok határozzák meg, hanem a költségvetés helyzete. Utalt arra, hogy a villamos energia törvényben megszabott kötelező átvételi ár pluszterhet jelent az államnak, amely nem hajlandó "feleslegesen" túlteljesíteni célját. Az ügyvezető igazgató a MEH engedélyezési eljárását is kritikával illette. Mint mondta, több olyan cég is kapott csatlakozási szerződést, amely építési, környezetvédelmi engedélyekkel nem rendelkezik, és az általa üzembe helyezni kívánt technológiáról sincs elképzelése.
