A többi OECD-országot meghaladó mértékben növekedett a keresetek egyenlőtlensége Magyarországon, legalábbis a munkaerőpiacon maradottak körében – hangzott el a szervezet és a Tárki kutatóintézet közös sajtótájékoztatóján hétfőn. Ezen belül jelentősen emelkedett a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak kereseti egyenlőtlensége. A módosulások fő mozgatórugói részben a munkaerőpiaci változások voltak.
A számottevően magas inaktivitási rátával párhuzamosan növekedett azon háztartások aránya is, ahol egyik felnőtt sem dolgozik, ez 11 százalékponttal magasabb, mint 1995-ben. A 2005-ben mért 19 százalékos érték Németországgal egyetemben a legmagasabb az OECD-országok között.
A magyar átlagjövedelem 2005-ben vásárlóerő-paritáson számolva 11 ezer dollár körül volt, ami az OECD-átlag felének felelt meg. Ez kismértékben meghaladta Lengyelország és Szlovákia szintjét, de például mintegy harminc százalékkal maradt Portugália átlagjövedelme alatt. A magyar lakosság legszegényebb egytizedének jövedelme ugyanakkor megegyezett a portugál szegények jövedelmével.
A tőkejövedelmek is nagyobb mértékben nőttek, mint más országokban. Arányuk az összes háztartási jövedelmen belül több mint kétszeresére, háromról hét százalékra növekedett, ami megközelíti az OECD-átlagot.
Összességében csökkent az egyenlőtlenség
Mindezek ellenére Magyarországon összességében a háztartások jövedelmi egyenlőtlensége (amely magában foglalja az olyan állami transzfereket is, mint az öregségi nyugdíj vagy a munkanélküli támogatás) csökkent 2005 és 2007 között, az előtte tartó időszakban pedig lényegében változatlan szinten maradt.
Magyarországon 2005-ben az állami transzfereknek a háztartásokon belüli 35 százalékos aránya az OECD-átlagnál jóval magasabb volt, az Ausztriára, Svédországra és Franciaországra jellemző szinthez közeli arányt ért el. Ugyanakkor a népesség legszegényebb húsz százaléka az összes transzfer kevesebb mint egyötödét kapta.
Az elmúlt 15 év során az idősek körében jellemző jövedelmi szegénység lényegesen csökkent, az idősek országos átlagot több mint kétszeresen meghaladó szegénységi rátája átlag alatti szintre süllyedt. A 40 és 50 év közöttiek körében viszont növekedett a szegények aránya.
Minden negyedik háztartás bajban van
A háztartások reáljövedelmei temészetesen növekedtek 1995 és 2005 között, a szegények esetében is. Az 1995-ös szegénységi küszöbhöz képest 2005-ben a szegénységi ráta több mint a felével csökkent, ami jelentősebb mérséklődés, mint más OECD-országokban tapasztalható.
Itthon minden negyedik háztartásnak okoz nehézséget az alapvető fogyasztási cikkek, illetve megfelelő lakáskörülmények biztosítása. Az OECD-országokban átlagosan a háztartások nyolcada érintett ilyen téren.
Az állam által nyújtott egészségügyi, oktatási szolgáltatások, valamint a szociális lakhatáshoz kapcsoldó kiadások a nemzeti jövedelem 19 százalékát jelentik. Összességében ezek a szolgáltatások a jövedelmi egyenlőtlenségeket 25 százalékkal csökkentik.
KZ
