Aláírásra vár a rendelet

Február elsejétől vállalták az erre az évre érvényes új távközlési tarifák életbeléptetését a szolgáltatók -- mondta el Sík Zoltán informatikai kormánybiztos egy tegnapi háttérbeszélgetésen. A konszenzus alapján az éves árváltozások átlagosan nem haladják meg a 6 százalékosra tervezett infláció mértékét, a rendelet aláírása azonban még várat magára.

A lakossági díjterhek kiegyenlítődésének érdekében az idén szolgáltatónként eltérő mértékben változnak a távközlési tarifák -- emelte ki Sík Zoltán. Az egységesen és átlagosan 6 százalékos felső korlátot engedélyező árszabályozás leginkább az előfizetői díjakban vezet jelentős differenciáláshoz. A múlt évi szerkezetátalakításnál ugyanis a Matáv kihasználta a közel 50 százalékos drágítás felső határát, míg a többi helyi koncessziósok nem. Így utóbbiaknak az idén a Matávénál nagyobb emelésre lesz módjuk. Az árszabályozás a Matáv esetében összességében 19,9 százalékos előfizetési díjemelést tesz lehetővé.

Tekintetbe kell azonban venni, hogy kisfogyasztói csomag előfizetése maximum 6 százalékkal drágulhat, és magát az árváltozást nem tizenkét, hanem -- a februári indulást figyelembe véve -- 11 hónapra kell elosztani, így a hagyományos előfizetőké elérheti a 27 százalékot is. (A tényleges tarifákat a szolgáltatók a rendelet aláírása után hozhatják nyilvánosságra -- a szerk.)

Az egyes tarifaelemek közül az idén még nem csökken, sőt egyes szolgáltatóknál várhatóan drágul a helyi és a helyközi hívás, míg az átlagos előfizetői számlában kisebb súllyal szereplő belföldi és nemzetközi távhívás díjai akár 20 százalékkal is mérséklődhetnek.

Ez évtől minden szolgáltatónak át kell térni az impulzusalapú számlázásról a másodperc alapúra, amit eddig csak a Matáv alkalmazott. (A társaság az ehhez fűzhető kapcsolási díjat a kormánybiztosságtól kapott információ szerint az idén 4,75 forintra mérsékli.)

Ebben az évben is megmarad a kisfogyasztói csomag, amelyre tavaly az országban összesen 70 ezren fizettek elő, zömük Matáv-ügyfél. Ez évtől ennek kapcsán bevezetik a hangos számlát, vagyis az előfizetőt minden egyes új hívás előtt tájékoztatják arról, mennyi kedvezményes beszélgetési idő áll még rendelkezésére. A szolgáltatók úgy alakították ki ezt a díjcsomagot, hogy az előfizetők 25 százalékának megérje ezt választani. A telefontársaságok pedig azt vállalták, hogy ha ennek aránya nem éri el a 12,5 százalékot, az ily módon náluk keletkező többletbevételt valamilyen kompenzáció formájában visszafizetik a lakosságnak.

Információk szerint a vezetékes piacon egyes szolgáltatók jóvoltából az idén megjelenhet az előre fizetett csomag rendszere is.

Az egyik legvitatottabb pont az internethasználathoz fűződő telefonköltségek kérdése, ám erre a területre nem lehet központi ráhatás. Sík Zoltán ennek kapcsán kiemelte, hogy a kormánybiztosság elérte a szolgáltatóknál annak az ígéretét, hogy az internettel összefüggésben 15-20 százalékos díjkedvezményt nyújtanak. A többi tarifaelemhez hasonlóan ezt is eltérő mértékben érzékeli majd a lakosság. Hírek szerint gazdaságossági okokból nem sokáig tartható fenn az éjszakai és hét végi használattal összefüggő kedvezmény, a helyébe lépő egyéb átalánydíjas csomagok haszna legfeljebb abban mérhető, hogy a nap egészére széthúznák a világháló-használatot, de összességében nem kevéssel kerülnek majd többe az előfizetőknek. Ez a lépés húzódhat meg a Matáv azon döntése mögött is, hogy az elmúlt hetekben meghirdetett és egyébként rendkívüli érdeklődést kiváltó "Mindenkinek" internetes előfizetői lehetőséget január közepétől megszüntette, a hozzá kapcsolódó kedvezmény az internetes sajtó szerint az év közepéig marad fenn.

Az idei tarifaváltozások főként a lakosságot érintik. Mint elhangzott, az üzleti világ esetében egyfelől a szolgáltatók már végrehajtották a díjszerkezetváltást, másfelől érezhetően beindult a verseny az ügyfelekért.