2001. január 25. 11:00

A feltörekvő piacokra irányuló nettó magántőke-áramlás 166 milliárd dollárra nőhet a tavalyi 154 milliárdos szintről -- becsüli az Institute of International Finance (IIF) friss jelentése.

A szervezet szeptemberben még 200 milliárd dollár feletti jóslatot adott 2001-re, ám a múlt év utolsó hónapjaiban felerősödtek az Egyesült Államok növekedési ütemével és más vezető tőkepiacok ingadozásával kapcsolatos bizonytalanságok. Magyarországgal kapcsolatban az IIF kiemeli: jelentős mennyiségű portfóliótőke áramlott ki az országból.

A nem adóssággeneráló tőkebeáramlás több mint 80 százalékát a működőtőke folyama jelenti, mely 130 milliárd dolláros szinten látszik stabilizálódni. Tavaly a portfólióbefektetések összege 22 milliárd dollár körül alakult, valamivel 1999-es szintje alatt. Ennél az idén is csak árnyalatnyival számít nagyobb értékre az IIF. A magánhitelezők 13 milliárd dolláros várható kihelyezése felülmúlja a tavalyi összeget, ám még mindig jóval elmarad az 1993 és 1997 közötti időszak 130 milliárdos átlagától. A nem a magánfinanszírozás körébe tartozó tőkeáramlás elsősorban a Törökországnak és Argentínának nyújtandó IMF-hitelcsomag miatt emelkedik kilencmilliárd dollárra.

A közvetlen külföldi beruházások továbbra is magas szintje jelzi a hosszú távra befektetők bizalmát a számos feltörekvő piacon tapasztalható erős növekedés fenntarthatóságában - vélekedett William Cline, az IIF vezető közgazdásza. Rövid távon azonban a növekedési kilátások nem annyira kedvezőek. Ázsiában 5,4 százalékra eshet vissza a gazdasági bővülés üteme a 2000-es 7,2-ről, Latin-Amerikában kisebb arányú lehet a lassulás, 4-ről 3,4 százalékra csökken a növekedési ráta. A legdrasztikusabb változásra, 4,8 helyett 2,8 százalékos bővülésre Európa feltörekvő piacai számíthatnak, elsősorban Orosz- és Törökország. A feltörekvők exportteljesítménye nominálisan, dollárban számítva 5 százalékkal javulhat, szemben a tavalyi 22 százalékos dinamikával.

Az Ázsiába irányuló tőkeáramlás a 2000-es szint, 50 milliárd dollár közelében maradhat, ami még mindig jócskán felülmúlja a tavalyelőtti 30 milliárdos értéket. A szinten tartás azonban a hiteltörlesztés összegének csökkenésével valósul meg, a részesedés szerzésére irányuló tőkeáramlás ugyanis kismértékben tovább csökken. A legtöbb tőkét a feltörekvő régiók közül az idén is Latin-Amerika vonzhatja, mintegy 65 milliárd dollárt, ami gyakorlatilag stagnálást jelent. Tavaly Brazília a beáramlás jelentős növekedését tapasztalta, míg Argentínában és Mexikóban csökkent a külföldi befektetők aktivitása.

Európa feltörekvő piacaira a tavalyi értéknél közel harmadával több, 39 milliárd dollár áramolhat az idén. A magántőke nettó beáramlásának csökkenése Cseh- és Lengyelországban, illetve Magyarországon koncentrálódott. Lengyelországban ez biztosan nem a működőtőke soron jelentkezett, ugyanis -- részben a TPSA távközlési vállalat magánosításának köszönhetően -- 6-ról 9,5 milliárd dollárra nőtt a közvetlen külföldi befektetés. Magyarországról viszont -- emeli ki a jelentés -- félmilliárd dollárnyi portfóliótőke távozott az 1999-es 1,2 milliárdos beáramlás után, részben a nemzetközi bizonytalanság, részben a kormány gazdaságba történő beavatkozásával kapcsolatos aggodalmak miatt.

A közép-európai tőkeáramlás tapasztalataiból az szűrhető le tanulságként, hogy nincs összefüggés a makrogazdasági helyzet és a tőkebeáramlás között, a magánosítás szerepe látszik dominánsnak - összegezte véleményét lapunk kérdésére Csáki György, a GKI Rt. kutatásvezetője. Magyarországra akkor érkezett igazán sok tőke, amíg jóval komolyabb volt a bizonytalanság a makroszférában, Csehországot is évekig mintának tekintették, a befektetők mégis 1998, a stagnálás óta viszik pénzüket az országba. Lengyelországba sem vonzott annyi tőkét a korábbi 7 százalékos növekedés, mint a privatizáció beindulása. Magyarországon a magánosítás oroszlánrésze éppen akkor zajlott, amikor jelentősebb nemzetközi túlkínálat alakult ki a magánosítandó állami cégek körében, csökkentve az elérhető bevételt. A portfóliótőke tekintetében az a kérdés, vajon visszajön-e a kiáramlott összeg, ám a budapesti tőzsde "csendes haldoklása" tartósnak ígérkezik. Az új bevezetések hiánya mellett a kormány befektetőket riasztó lépései sem tettek jót a BÉT-nek. Amellett, hogy a kormánynak az itt megtermelt profit újrabefektetését ösztönző gesztusokat kellene tennie, az hozhatna külföldről újabb pénzeket a gazdaságba, ha az Európai Unió a svéd elnökség alatt megnevezné a magyar csatlakozás időpontját.