A feketén foglalkoztató, külföldit engedély nélkül dolgoztató, munkabért nem fizető cégek egyaránt felkerülnek az adatbázisba, így bárki ellenőrizheti partnerét, munkáltatóját. A közbeszerzéseknél, a pályázatok ellenőrzésénél jelenti a legnagyobb segítséget a renitens vállalkozások adatainak nyilvánosságra hozatala, mert így könnyen kiszűrhetők közülük azok, amelyek munkaügyi bírságuk miatt nem juthatnak állami forráshoz és megrendelésekhez.
Törvény nem kötelezi, de augusztus elsejétől az ÁNTSZ is felteszi azoknak az éttermeknek, élelmiszergyártóknak és -forgalmazóknak a listáját, amelyek bizonyítottan ételfertőzések és ételmérgezések okozói voltak. Ettől remélik a megbetegedések számának csökkenését, mert a nyilvánosság nagyobb visszatartó erejű lesz, mint a pénzbírság. Mivel a lista visszamenőleg nem tartalmaz adatokat, ezért egyelőre üres, a hosszadalmas labor- és járványügyi vizsgálatok miatt még nem született jogerős határozat az elmúlt két hónapban.
Az APEH-nak is van feketelistája
Az APEH az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak megfelelően negyedévente közzéteszi feketelistáját, amelyen a jelentős összegű adóhiányt felhalmozó adózók neve és címe szerepel. A listára azok a magánszemélyek kerülhetnek fel, akik 10 millió forintnál nagyobb összeggel tartoznak az adóhivatalnak, illetve azon cégek, amelyek 100 millió forintnál nagyobb adóhiányt produkáltak. A törvényalkotók célja az volt a listával, hogy megszégyenítse a társadalmat nagymértékben megkárosítókat. A pellengérre állított adózók ellen az adóhatóság természetesen végrehajtási eljárást is kezdeményez a tartozás behajtása érdekében - számol be a Napi Gazdaság.
