4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Két olyan ország csap össze magyar idő szerint hétfő hajnalban az F csoport kezdőmérkőzésén, amelyek gazdaságát az elmúlt években, évtizedekben politikusaik alaposan elintézték.

Ugyan a "ha"-val kezdődő mondatoknak nincs sok értelme, de ha a foci világbajnokság apropóján "szervezett" gazdasági vb-nket a XX. század első felében rendezzük meg, Argentína az egyik legnagyobb esélyesnek számított volna. Ugyanis a világ egyik leggazdagabb állama volt. De még 1965-ban is majdnem annyi volt az egy főre jutó GDP-je, mint Olaszországnak, vagy Ausztriának.

Az évtizedes demagógia az ország vezetésében azonban megette hatását, amely a 2000-es évek elején csődbe vitte a gauchókat. De azóta sem javult sokat az ország gazdasági helyzete, az elmúlt évek hírei az újabb csőd közeli állapot vizionálása mellett arról szóltak, hogy az argentin kormány mindent megtesz/megtett azért, hogy dollárhoz jusson, illetve csökkentse a deviza kiáramlását az országból. A YPF olajvállalatot államosították, az importáló cégek számára előírták, hogy ugyanolyan értékben exportáljanak is, a drogkereső ebeket pedig szó szerint dollárkeresővé "képezték". A kutyák repülőtereken, kikötőkben, illetve a határállomásokon kutattak a csomagokban elrejtett dollárok iránt, mivel a tőke menekült az országból.

Ami az argentin politikusoknak évtizedekbe tellett, azt a bosnyák, horvát és szerb népvezérek pár év alatt lerendezték a 90-es években. Az 1984-ben még téli olimpiát rendező Szarajevót a szerbek például majd' 3 és fél évig tartották blokád alatt, módszeresen lőve nemcsak a katonai célpontokat, hanem a civileket is. A szarajevói áldozatok számát 10 ezerre becsülik, ép épület pedig szinte nem is maradt a 400 ezres városban. A daytoni szerződés aztán két entitásra osztotta az elvileg egyben maradt országot, amely berendezkedésének életképességét, főleg gazdasági értelemben sokan megkérdőjelezték. A háború miatt iparának 80 százalékát elvesztő Bosznia-Hercegovina gazdaságának helyreállítását így nemcsak a 2008-as világgazdasági válság, hanem az intézményi rendszer is erősen hátráltatja.

Miután a politikusok, mint láttuk, a XX. században alaposan elrendezték a két ország gazdaságát, nézzük hol végeztek nagyobb rombolást! Ugyan az argentin uralkodói elit immár közel egy évszázada fejti ki "áldásos" tevékenységét, a testvérháború értelmetlen fél évtizedes rombolását nem képest felülmúlni. Persze ehhez az is kell, hogy míg Argentína szinte a világ tetejéről indult el a lejtőn, Bosznia már az első világháborút is alaposan megszenvedte. Ráadásul focihasonlattal élve, a kezdőrúgást is Szarajevóban végezték el.

Mindenesetre a gazdasági vb-nk 3 GDP-re vonatkozó adatában is a dél-amerikaiak állnak egyelőre jobban. Mind a vásárlóerő paritáson mért GDP, mind az egy főre jutó GDP, mind a 2013-as GDP növekedése magasabb volt az argentinoknál. A bosnyák gazdaság egyébként a 32-es vb-mezőny utolsó helyezettje a vásárlóerőn mért GDP-ben, valamint a munkanélküliségi rátában is. Illetve valószínűleg utolsóak a 44,3 százalékos adattal, hiszen Elefántcsontpart hasonló mutatójáról még a CIA Factbookban sincs adat. Vagyis játékunkban 4:0 a dél-amerikaiaknak.

Inflációban viszont szépítenek a bosnyákok. Ugyan a 0,2 százalékos pénzromlás azt mutatja, hogy náluk sem igazán robusztus az aggregált kereslet, és gazdaságuk könnyen recesszióba csúszhat, ez az adat még mindig jobb, mint az argentin 20,8 százalékos mutató. Egyébként ebből is világosan látszik, hogy Argentína komoly bajban van. A Venezueláéhoz hasonló meghozott piacidegen, sőt -ellenes lépések ugyanis számos termék esetében hiányhoz vezethetnek, amelynek így ára elszabadul (lásd a venezuelai WC-papír sztorit). Persze, az sem tesz jót egy gazdaságnak, ha külső egyensúlya felborul, és a pénz elkezd kifele áramlani az országból, ami pedig menthetetlenül a hazai fizetőeszköz gyengüléséhez és így jelentős inflációhoz vezethet.

De visszatérve a focihoz, a két nemzeti csapat piaci értéke is az argentinoknak kedvez, mivel a transfermark adatai szerint összesített értéke a gauchóknak 344,5 millió font, míg a bosnyákoknak 101,16. Ez számomra egyébként meglepetés, hiszen az egyik oldalon Messiről, Tevezről, Agüeróról és Huguaínról is hallottam már, a másik oldalon viszont senkiről. Bár valószínűleg ez az én szegénységi bizonyítványom.

A zöld gyepen Argentína-Bosznia-Hercegovina: 2:1 

szp
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!