Eddig sem voltam nagy foci-hívő, de most már kifejezettem utálom ezt a világbajnokságot (is). Este 7-kor derült ki számomra, hogy egy nap 3 meccset is képesek lejátszani az aranylábú gyerekek, és hogy ami nálunk június 14-e, az a braziloknál még csak június 13. Vagyis hiába szerepelt a szerkesztőségi kiírásban június 14. az Ausztrália-Chile mellett, az órát már nem néztem, így azt sem vettem észre, hogy 0 óra 0 perckor kezdik el püfölni a labdát. Vagyis a spanyol-holland gazdasági derbi mellett (Spanyol-holland, ahogy mi látjuk: 11-esek után is döntetlen) a csoport másik két tagjának érdekfeszítő találkozóját is fel kell vezetnem.
Még ha pisztolyt is tartanának a fejemhez, akkor sem tudnék egyetlen játékost sem megnevezni a két csapatból, viszont gazdaságilag mind a ketten érdekesek. És mivel az mfor.hu a foci-vb apropóján gazdasági vb-t rendez, így mégiscsak kedvezőbb a helyzetem.
És hogy miért érdekes a két gazdaság? Az ausztrál alapvetően az angolszász gazdasági modellt folytatja "ott a távolban", és nagyon erősen függ Kínától. Nagy szerencséjükre rengeteg nyersanyagon ülnek a korábbi fegyencek leszármazottjai, amit a kínai lokomotív, mint a kisgömböc benyel. Mivel a kínaiak még lelassulva is 7-8 százalékkal nőnek, így folyamatos az igény az ausztrál nyersanyagokra. Ez pedig 2009 óta felhajtotta az ausztrál dollár árát, ami borzasztóan megdrágította a "kenguruk" termelését. Nem csoda, hogy sorban zárták be helyi gyáraikat az autóipari óriások, és sokan attól tartanak, hogy valamennyi gyártó ki fog vonulni az országból. (lásd: Megszűnhet az ausztrál autóipar)
Chile gazdaságáról pedig rögtön Milton Friedman, a monetarizmus magyar származású atyja jut az (közgazdász) ember eszébe, hiszen két évig tanácsadóként segítette Pinochet országát. A neoliberális gazdaságpolitika, ha döcögve indulva is, de komoly sikereket hozott. Mára Chile a dél-amerikai kontinens egyik, hanem a legfejlettebb tagja. A világbajnokságon jelen lévő 32 országból csak európai, illetve a japán és a dél-koreai gazdaságok előzik meg az egy főre jutó GDP-ben. Nagy pech Chile szempontjából, hogy mostani ellenfele, Ausztrália ezen a listán a harmadik legjobb. Így gazdasági vb játékunk szabálya alapján 1:0 Ausztráliának.
Sőt, rögtön jön a második aussie gól is, hiszen a kontinensnyi ország vásárlóerőn számolt GDP-je 998 milliárd dollár, míg a chilei mindössze 335,4. Ugyanakkor a lendület a dél-amerikaiaknál van, hiszen tavaly 4,4 százalékkal nőtt a hozzáadott értékük, míg ellenfelük "csak" 2,5 százalékkal büszkélkedhet. A lendület ugye magasabb inflációval jár együtt az esetek többségében, de az ilyen növekedés mellett kimutatott 2,4 százalékos pénzromlás igazán megsüvegelendő. Így bár az ausztrálok hasonló mutatója sem rossz, sőt értékben alacsonyabb valamivel a chileinél, én a dél-amerikaiaknak adtam a pontot.
Tehát eddig 2:2, és a mindent eldöntő tényező így a munkanélküliség lett. Bármilyen hihetetlen, itt sincs nagy különbség, hiszen akár az 5,7, akár a 6 százalékos rátát kevés európai ország utasítaná vissza jelenleg. Mindenesetre ebben a faktorban az ausztrálok lettek jobban, így a döntő találatot is ők jegyezhetik fel.
+1
Hogy a mi tornánk legalább egy kicsit a fociról szóljon, így lássuk a két csapat összesített értékét a transfermark alapján. Itt egyértelmű a dél-amerikaiak fölénye, hiszen 122,5 millió fontos csapatértékük, 6,5-szerese az ausztrálnak.
A zöld gyepen Chile-Ausztrália: 3:1
szp
mfor.hu
