A bizottság szóvivője közölte, hogy Brüsszel megvizsgálja a gázkereskedelmet érintő egyes intézkedések lehetséges hatásait és aggodalmát fejezte ki egyúttal amiatt, hogy a jelek szerint Horvátország a csatlakozási tárgyalások során tett ígéreteivel szemben a gázpiac liberalizálását 2017-en túlra tolta ki.
A horvát gazdasági miniszter érvelése szerint a változtatások csak a háztartások gázellátásának garantálását szolgálják arra az átmeneti időszakra, amíg teljes mértékben liberalizálják a gázpiacot. Egyes források szerint viszont a rendelkezésekkel a horvát kormány a magyar Molra akar nyomást gyakorolni az INA irányításáról folytatott vitában.
Az INA gázkereskedő cége, a Prirodni Plin számára a nagykereskedelmi piac ellátásához megszabott hatósági ár 2014. április 1-jén veszítette volna érvényét. A kormány azonban az első negyedév folyamán elfogadott változtatásokkal további három évre tolta ki a hatósági ár érvényességi idejét és egy új céget vont be a gázpiac ellátásába a Prirodni Plin kárára.
A kormány a HEP állami gáz- és áramszolgáltatót bízta meg a lakosságot kiszolgáló közüzemi szolgáltatók földgázzal való ellátásával, amit korábban a Prirodni Plin veszteségesen végzett. A HEP egyúttal elsőbbségi hozzáférési jogot is kapott a horvát gáztározók készletének 70 százalékához is. Az új rendelkezések arra kötelezik az INA olajtársaságot, hogy meghatározott mennyiségű földgázt hatósági áron adjon át a HEP-nek.
A kötött nagy- és kiskereskedelmi árakon az INA számításai szerint évente 250-350 millió kuna nyereség kerül át a HEP-hez. Az ICIS megkeresésére a horvát gazdasági minisztérium nem reagált. A honlapján közzétettek szerint a szabályozás annak megakadályozását szolgálja, hogy bármely szereplő 50 százaléknál nagyobb részesedésre tehessen szert a piacon. A minisztérium közleménye rámutat arra is, hogy a szabályozás az ipari gázpiacot nem érinti.
MTI
