Az ifjúsági munkanélküliségről rendezett konferencián Jáczku Tamás közölte, hogy 5 milliárd forintos kerettel egy civil foglalkoztatási programot készítenek elő, amely a hátrányos helyzetű pályakezdők beilleszkedését segíti. Terveznek emellett egy 8,5 milliárd forintból megvalósuló gyakornoki programot is, ennek keretében a munkatapasztalat megszerzéséhez adnak bértámogatást, illetve a mentoroknak járuléktámogatást. Az Ifjúság.hu programban pedig a tehetségkutatást, a hátrányos helyzetű fiatalok lemorzsolódásának csökkentését, valamint a karrierépítést szeretnék támogatni - jelezte a főosztályvezető.
Palkovics Imre, a MOSZ elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: szakszervezetként elsődleges céljuk, hogy elegendő munkahely legyen Magyarországon, s a munkavállalók tisztes bért kapjanak. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az átlagos munkanélküliségi ráta háromszorosa az ifjúsági munkanélküliség Európa-szerte.
A szövetség elnöke szerint, bár a gazdaság növekedése új munkahelyeket igényel, de e két tényező a technikai fejlődés miatt nem mindig párosul egymással. Ezenkívül, ha munkaerőre van szükség, akkor is gyakorlattal rendelkező, rutinos munkavállalókat keresnek a cégek, tőlük várva profitjuk maximalizálását - jegyezte meg Palkovics Imre, hozzátéve, hogy a szakképzés hiányosságai is problémát jelentenek a fiatalok elhelyezkedésénél. Úgy vélekedett, hogy akkor van lehetőség a szakmunkásokat Magyarországon tartani, ha munkájukat megbecsülik, rendesen megfizetik őket. Hozzátette, a diplomásoknak is olyan perspektívát kell kínálni, hogy nekik is érdemes legyen az országban maradni.
Jáczku Tamás előadásában kifejtette, hogy egyelőre - bár az Európai Unió is kiemelten kezeli az ifjúsági munkanélküliség problémáját - nincs olyan megbízható recept, amellyel a pályakezdők problémáit kezelni lehetne. Hozzátette: mivel a fő probléma az előrejelzések hiánya - vagyis a fiatalok nem tudják tanulmányaik megkezdésekor, hogy piacképes képzettséget kapnak-e néhány év múlva -, az NGM-en belül megalakult egy főosztály, ahol egy előrejelző-rendszert szeretnének kialakítani. A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az idén az első negyedévben a 15-24 éves alapfokú végzettségűek foglalkoztatottsági rátája mindössze 4,9 százalék volt Magyarországon, míg az európai uniós átlag 19,4 százalék volt. A közép- és felsőfokú végzettségűek tekintetében jobban teljesít Magyarország, de még így is van elmaradása az uniós átlaghoz képest - fűzte hozzá Jáczku Tamás.
A kormány aktív munkaerő-piaci intézkedései közül Jáczku Tamás kiemelte, hogy a kabinet a gazdaságilag aktívabb régiókban az álláskeresést és az elsődleges munkaerőpiacon történő munkavállalást ösztönzi, míg a hátrányos helyzetű térségekben értékteremtő, többletkompetenciákat eredményező közfoglalkoztatást kínál. Hozzáfűzte, hogy 2010 óta átláthatóbbá, egyszerűbbé vált a foglalkoztatási célú támogatások rendszere, célzottabbá tették a munkaerő-piaci képzések támogatását, illetve átalakították a szakképzést, és a mobilitást ösztönző intézkedéseket hoztak. Jövőre pedig elindul a munkahelyvédelmi akcióterv.
Szólt arról is, hogy a kormány "Első munkahely garancia" programja is a fiatalok elhelyezkedését segíti, ezenkívül a fiatalok vállalkozóvá válását is támogatja a kormány 7 milliárd forintból, a Vidékfejlesztési Minisztérium pedig 4 milliárdos keretösszegű támogatási programjával segíti a fiatal gazdák indulását.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltás után 1,5 millió munkavállaló tűnt el a magyar munkaerőpiacról, így jelenleg a szükségesnél kevesebben végeznek termelő munkát, miközben a pályakezdő regisztrált álláskeresők száma a tíz évvel ezelőtti mintegy 30 ezerről több mint duplájára emelkedett.
Kifejtette, recesszióban nehéz munkahelyet teremteni, de a munkaadók és munkavállalók közös érdeke, hogy változzon a foglalkoztatási szerkezet, és legyen munkaerő-felvétel. Együtt kell dolgozni és gondolkodni annak érdekében, hogy a fiatalok Magyarországon akarjanak boldogulni - mondta Vadász György.
MTI
