A konferencia előadásaiban is hallottuk, de a médiában és a szakmai portálokon is sokat olvashatunk arról, hogy nagy szolgáltatók milyen módon, mennyi csatornán gyűjtenek adatokat felhasználóikról, ügyfeleikről és sokan még vásárolnak is adatokat, amiket meglévő adatbázisaikhoz kapcsolva építik fel adattárházaikat. Ez a hatékony technika nem vet fel a jövőben személyiség jogi, adatbiztonsági kérdéseket, hisz sokan nem is gondolják, hogy ha valakinek van bankszámlája, lakáshitele, internetezik, mobilozik, biztosítja vagyontárgyait, milyen hihetetlen mennyiségi nyomot hagy maga után adatbázisokban, vagyis a "Nagy Testvér" figyel és valószínűségi hálókkal, szakértői rendszerekkel próbálja megbecsülni ügyfele jövőbeni döntéseit, és különféle csoportokba szegmentálja, ügyfélértékének megfelelően kezeli, ha vele kommunikál?
Szeretném leszögezni, hogy az, amit a vállalatok tesznek, törvényes és ártalmatlan. Felügyeleti szervek vizsgálják rendszeresen tevékenységüket. Valóban tapasztalhatók kirívó visszaélések, azonban ezeknek semmi közük a technikai fejlődéshez, minden esetben az emberi gyarlóság és hanyagság számlájára írhatók. Azt kell mérlegelni, hogy az ügyfelek jobb, olcsóbb és testreszabott szolgáltatásokat kapnak, cserébe azért, hogy személytelen algoritmusokon futnak át adataik.
Kádár Edit |