Ráncfelvarrásre szükség lesz. Táblázat a terjeszkedésről Miközben az index emelkedésnek indult, a napokban ismét csökkentek az OTP részvényei annak hírére, hogy a pénzintézet versenyben maradt az utolsó privatizáció előtt álló romániai bankért. "Ideális körülmények között a piac a szűnni nem akaró akvizíciós étvágyat pozitívan fogadta volna, azonban az elmúlt időszak tőkepiaci megrázkódtatásai miatt a befektetők inkább a rossz híreket hallják meg" - kommentálta az eseményt az mfor.hu-nak Vágó Attila, a Concorde Értékpapír vezető elemzője. Szakértők szerint az OTP és - nagy arányban tengerentúli - befektetői között olyan meg nem értés érzehető, aminek feloldását eddig nem sikerült véghezvinni. Míg a pénzintézet vezetősége történelmi lehetőséget lát a régióban egymás után eladásra kínált bankok felvásárlásában, miközben az értékpapírok tulajdonosait inkább a saját részvények vásárlása nyugtatná meg. Részben ez az oka annak, hogy míg a térség nagy bankjai a korábbi esést követően visszatértek május eleji árszintjükre, addig az OTP még mindig mintegy 20 százalékkal a korábbi értéke alatt található. A "menyasszonyok" tavasszal még hatszoros könyvszerinti értéken árulták magukat, ilyen körülmények között a befektetők nem tartják szerencsésnek a mohó felvásárlást. Egyes külhoni vélekedések szerint ha ilyen magas áron kelnek el Közép-Kelet Európában a bankok, az OTP akár el is adhatná magát ahelyett, hogy "erőelszívó" felvásárlásokba bocsátkozna. (Igaz, Magyarországon ez elég szélsőséges véleménynek tűnik.) Eközben egyes vélemények szerint maga az OTP is akvizíciós célpont, elemzők úgy vélik: a környezetünkben érdekelt nagy bankok kapacitásait lekötötte az erős fúziós hullám, így az OTP esetleges vevője angolszász területről érkezhet. A romániai terjeszkedés végrehajtásához a legnagyobb magyarországi banknak tőkeemelést kellene végrehajtania, ugyanis a Csányi Sándor által korábban emlegetett akvizíciós keretbe már nem férne bele az új üzlet. Vágó Attila szerint ezt hibrid tőke segítségével, a saját részvények átmeneti értékesítésével, végső esetben pedig friss tőke bevonásával, akár hitelekkel is megoldhatja a pénzintézet. A Cotidianul című romániai napilap információi szerint a legjobb ajánlat a CEC takarékpénztárért 500 millió euró volt, ami megegyezik a Merryl Lynch által az eladásra kínált 69,8 százalékra megállapított értékkel. Igaz, ezt az összeget korábban Eugen Radulescu, a bank elnöke nevetségesen kevésnek nevezte.
"Az OTP Bank Közép-Kelet-Európa egyik meghatározó, stabil, tőkeerős pénzügyi csoportja, amely megfelelő akvizíciós célpont esetén megtalálja a finanszírozás módjait" - nyilatkozták megkeresésünkre az OTP kommunikációs osztályán. A romániai események azt mutatják, hogy a korábban hangoztatott 1,1 milliárd euró helyett körülbelül összesen 1,5 milliárdot kíván a cég felvásárlásokra költeni, amihez legalább 10 százalékkal kellene emelnie az alaptőkéjét.
Mennyit költene a CEC-re az OTP?
Csányi Sándor, az OTP elnöke a Financial Timesnak korábban úgy vélekedett, hogy óriási különbség van a kormány elvárásai és a reális érték között. "Konzervatív befektetési politikánknak megfelelően sohasem veszünk részt ésszerűtlen árversenyben. Értékarányos és reális ajánlatot tettünk a romániai takarékpénztárra" - tették hozzá kérdésünkre az OTP-nél.
A Sebastian Vladescu pénzügyminiszter által emlegetett 1 milliárd eurót a további küzdelemből kimaradó Raiffesen vezetői is túl soknak tartották. Kielégítő ajánlat hiányában egyébként a román pénzügyminisztérium bármikor leállíthatja a takarékpénztár privatizációját.
Az akvizíciók miatt büntethetik részvényesei az OTP-t
Míg a régió bankjai mostanra visszanyerték május eleji értéküket, az OTP Bank még mindig 20 százalékkal alulértékelt. A befektetők bizalmatlanul figyelik a magyar pénzintézet mohó terjeszkedését, amely egy görög bankkal együtt versenyez a romániai CEC takarékpénztárért, de egyéb célpontok iránt is érdeklődik. Az mfor.hu a terjeszkedés hátterét mutatja be szakértők segítségével.
