Az elemzésben kiemelik: a járműgyártás termelési volumene már 70 százalékkal haladja meg a 2008-as válság előtti szintet, megközelítve a 7100 milliárd forintot, a GDP-hez való hozzájárulása pedig eléri a 4,3 százalékot. A szektorban alkalmazott munkaerő létszáma átlépte a 80 ezret, a járműgyártásban összesen közel 300 cég működik.
Rámutatnak: a hozzáadott érték szerint legnagyobb 50 cég átlagosan bruttó 354 ezer forintot ad havonta dolgozóinak, ami a magyar viszonyok között kedvező adat, de termelékenységüket figyelembe véve legalább 30 százalékkal marad el a környező országokban mért szintektől. A munkabért terhelő magyarországi közterhek kiemelkedő mértéke miatt a nettó bérekben a lemaradás már a 40 százalékot is meghaladja - írták.
Ilyen lesz az új 2000 forintos
A legszembetűnőbb és egyben a legérzékenyebb eltérés a szlovákiai bérszintekhez viszonyítva jelentkezik. Az ottani járműipari társaságok egyre nagyobb mértékben szívják el a hazai, főként az észak-nyugati országrészben élő munkavállalókat, ami tovább súlyosbítja a szektort terhelő munkaerő-hiányt - mutatott rá Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője.
Mivel cégméretenként és régiónként eltérő a hazai járműipari cégek versenyképessége, a megoldást rövidebb távon elsősorban a munkáltatói járulékkulcs csökkentése, míg hosszabb távon az oktatási rendszer átalakítása hozhatja el a KFIB szerint.
Kifejtették: a munkáltatói járulékkulcs csökkentése lehetőséget adna arra, hogy azokban az állásokban, ahol ezt a munkaerő-piaci kereslet és kínálat viszonyai szükségessé teszik, emelkedni tudjon a szerződés szerinti bruttó bér anélkül, hogy ez veszélyeztetné az adott cég versenyképességét. Ahol pedig nyílt vagy közmunkában elrejtett munkaerő-túlkínálat van, ott a munkaerő költségének csökkentésével élénkíthetné a keresletet - közölték.
MTI
