A privatizáció lezárását jelenti az új állami vagyongazdálkodási törvény elfogadása, amire jövő héten kerülhet sor a parlamentben, miután a módosító javaslatokról a napokban szavaztak a képviselők. Az új állami vagyonkezelő szerv, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jövő januárban kezdi meg működését. Az új állami szuperholding fölötti tulajdonosi irányítás a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács feladata lesz. A tanács tagjait a miniszterek bízzák meg, így a hétfős testületbe három tagot jelölhet a pénzügyminiszter, két tagot a gazdasági miniszter és egy képviselőt az agrártárca, míg az elnököt a kormányfő jelöli.
A törvényjavaslat melléklete sokkal nagyobb vitát generált, mint maga a javaslat, ugyanis ebben a mellékletben sorolják fel a tartós állami tulajdonban tartandó vállalatok körét, illetve az állami részesedés mértékét. Ahogy az várható volt, a MSZP-frakció keresztbe feküdt annak az állami törekvésnek, hogy a Szerencsejáték Zrt. teljes - százszázaléknyi - részvénycsomagja kikerüljön az állami vagyonkörből. Ebben a kérdésben nincsenek pártkülönbségek, a fideszes képviselők szerint is hiba lenne az állami vagyon eme résének elkótyavetyélése.
Az MDF-es Katona Kálmán a tiszalöki vízierőművet birtokló Tiszavíz Kft.-t emelte vissza százszázalékos állami tulajdonba kormánypárti szavazatokkal. Teljes mértékben állami tulajdonban maradhat a Magyar Posta Zrt. is, annak ellenére, hogy a kormány elfogadhatónak tartotta volna a posta 25 százalékos részvénycsomagjának eladását. Szintén százszázalékos állami tulajdonban marad a kormányzati informatikai gerinchálózatot üzemeltető Kopint-Datorg Informatikai Zrt. A képviselők azt a módosító javaslatot is elfogadták, amely szerint a Herendi Porcelánmanufaktúra 25 százalékos állami részesedése az állami érdekeltségű Regionális Fejlesztési Holdinghoz kerüljön - áll a Napi Gazdaság cikkében.
