Túlzás nélkül állítható, hogy az államháztartási folyamatok drámaian alakultak 2006. első felében. A költségvetés tavaly decemberi elfogadásakor pénzforgalmi (GFS) szemléletben 6,8 százalékos, eredményszemléletben (ESA 95) 6,1 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány szerepelt a hivatalos kormányzati előterjesztésekben. Az Eurostat rendelkezése szerint 2006-ban még alkalmazható magánnyugdíj-pénztári korrekcióval csökkentett ESA hiány 4,7 százalék [1] volt. Ezek a deficit-célok 2006. június 10-ig, az Új egyensúly nevű stabilizációs intézkedéscsomag [2] bejelentéséig voltak érvényben. A csomag 8 százalékban határozza meg az új, nyugdíjpénztári korrekcióval módosított ESA hiánycélt [3], jövőre pedig 5 százalékos, immár magánnyugdíj-pénztári korrekció nélküli hiányt irányoz elő.
|
|
Ehhez képest némiképp meglepő fejlemény, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) által június 20-án közzétett "2006. évi várható előirányzatok" tábla, amely GFS összesítésben tartalmazza az első öt hónap tényadatait és ad előrejelzést az év hátralévő részére, a központi kormányzat esetében 7,6 százalékos pénzforgalmi hiányt helyez kilátásba az idén, szemben a korábbi 6,6 százalékkal. (A központi kormányzat az önkormányzatok nélküli államháztartást jelenti. A költségvetési törvény mellékleteiben szereplő 6,8 százalékos GFS hiány úgy jön ki, hogy a 6,6 százalékhoz 0,2 százaléknyi önkormányzati hiány adódik hozzá. A 7,6 százalékos központi kormányzat-szintű GFS hiány változatlan önkormányzati deficit [4] esetén az államháztartás szintjén 7,8 százalékos GFS hiányt eredményez tehát.) Amíg tehát az ESA deficit a GDP 3,3 százalékával emelkedett (4,7 százalékról 8 százalékra), addig a GFS hiány csupán a GDP 1 százalékával.
Ezzel kapcsolatban az egyik kérdés az, hogy mi indokolja a 3,3 százalékpontos, mintegy 767 milliárd forintnyi ESA hiányemelkedést. A másik pedig az, hogy hogyan lett a költségvetési törvény elfogadásakor még 2,1 százalékpontos GFS többlethiányból [5] 0,2 százalékpontos ESA többletdeficit. [6]
Az Új Egyensúly programból annyi tudható, hogy intézkedések nélkül "az államháztartás idei hiánya megközelítené a 9,6 százalékot". Mint a kormányfő által a Budapesti Corvinus Egyetemen június 21-én tartott előadás prezentációjából [7] kiderül, ez a szám a nyugdíjpénztári korrekcióval csökkentett ESA hiányra vonatkozik, ami nem kevesebbet jelent, mint hogy az eredetileg 4,7 százalékra előirányzott eredményszemléletű hiány a stabilizációs intézkedés nélkül további 4,9 százalékkal - mintegy 1140 milliárd forinttal - emelkedne.
Igaz, ez csak az egyik feltételezés, mivel más számok is napvilágot láttak már hivatalos forrásokból az idei hiány várható mértékéről. Az Új Egyensúly által az idei évre kilátásba helyezett 350 milliárd forintos stabilizáció - a fenti feltételezést elfogadva - 790 milliárd forintra csökkentené a többlethiányt. Így alakulna ki az idei évre várt 1860-1880 milliárd forintos, nyugdíjpénztári korrekcióval csökkentett, 8-8,1 százalékos eredményszemléletű hiány.
Ádám Zoltán, Kopint-Datorg
