A német hetilap vasárnapi számban megjelent beszámoló szerint az E.On, az RWE und EnBW a teljes atomenergia-üzletágát átadná az államnak. Közös javaslatuk szerint az atomerőművek üzemeltetését egy közalapítványnak kellene átvennie, és ez a szervezet irányítaná az erőművek bezárását és lebontását is, valamint a radioaktív hulladék és a feleslegessé váló nukleáris fűtőanyag kezelését. A cégek 30 milliárd eurót ajánlanának fel az alapítvány javára, és cserébe azt várják, hogy az állam vállaljon korlátlan felelősséget az összes atomerőmű leállításáért.
A Spiegel szerint a szolgáltatók tárgyalást kezdtek a kormányzattal a javaslatról, és jelezték, hogy amennyiben sikerül megállapodni, eltekinthetnek a kártérítési követekésektől. A szolgáltatók több tízmilliárd euró összértékű pereket indítottak, illetve helyeztek kilátásba, amiért a kormány a hosszú távra tervezett erőmű-beruházásaikat ellehetetlenítve a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után váratlanul úgy döntött, hogy Németország szakít az atomenergia használatával.
Az atomerőművek üzemeltetését is felügyelő környezetvédelmi minisztérium a Der Spiegel cikkére reagálva közölte, hogy kizárólag a szolgáltatók feladata és felelőssége az erőművek leállítása, lebontása és a fűtőelemek biztonságos elhelyezése. Hozzátették, hogy az írásban szereplő alapítványi megoldásról eddig nem tárgyaltak.
A három német szolgáltató Fukusima előtt összesen 16 atomerőművet üzemeltetett, a svéd Wattenfall pedig további egyet. A 17-ből eddig 8 erőművet állítottak le.
Egy atomerőmű megszüntetése igen költséges és hosszú folyamat. Az építmények bontása például 15-20 évig tarthat, és akár egymilliárd eurót is felemészthet.
MTI
