4p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Az új számviteli törvényről sok írás jelent meg, sok előadás elhangzott már, a vállalkozási szférát érintő információs csatornákon...

Bizonylati elv, fegyelem, számviteli bizonylatok

A törvény indoklása szerint a bizonylatokat sok esetben nem az előírásoknak megfelelően használják, hiányosak, nem őrzik őket megfelelően, a szabálytalanul kiállítottakkal esetenként visszaélnek. Ezért a törvény szabályozza, hogy a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lenniük. A bizonylatok viszont csak akkor alkalmasak a hitelesség bizonyítására, ha a törvény hatálya alá tartozók "egységesen" alkalmazzák a bizonylatok legfontosabb, törvénybe foglalt tartalmi és alaki kellékeit.

A számviteli bizonylatok, a bizonylati elv és fegyelem új szabályozása nagyrészt azonos az előző törvényben foglaltakkal: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani; a számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehet adatokat bejegyezni. A bizonylatok feldolgozásának rendje: pénzeszközöket érintően a pénzmozgással egyidejűleg, illetőleg a pénzintézeti értesítés megérkezésekor, egyéb esetben a tárgyhót követő 15-éig esedékes. Egyéb műveletek adatait a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni (korábban "negyedévenként" volt a normaszöveg).

A bizonylati rendet megszigorították. Úgy járhatunk ezzel, mint az áfatörvénynek a számla tartalmára vonatkozó előírásaival, amelyeket — bár 1993 óta szinte változatlanul benne foglaltattak a törvényben — komolyan venni csak 2000-től kellett. Most, ha nem tévedek, az ellenőrzések a bizonylati fegyelmet fogják megcélozni.

Minden bizonylatra rá kell vezetni a könyvelés módjára és a könyvviteli számlákra történő hivatkozást, ami a kontírozást jelenti. Azt azonban nem tudom teljes bizonyossággal megmondani, hogy mit érthetett a törvényalkotó a "könyvelés módján"; ez lehet például az, hogy egyszeres vagy kettős, esetleg kézi vagy gépi.

A könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítés időpontja alatt valószínűleg a főkönyvi könyvelés időpontját kell érteni, az igazoláson pedig azt, hogy ki rögzítette. Vélelmezhetően például egy költségszámlánál nem ez az első könyvekben való rögzítés, hiszen ezt megelőzi a bejegyzés a pénztárkönyvbe (pénztárnyilvántartásba).

A "minden adat, amelyet jogszabály előír" kitételbe nagyon sok minden beletartozhat, vagy éppen nem. A vám- és jövedéki bizonylatokon a vám- és a jövedéki törvényben foglalt előírásoknak kell megjelenniük, de a sort bizonyára lehetne folytatni valamennyi ágazati előírással. Ez a fogalomkör még sok vitára ad majd okot, főként, ha az ellenőrzés vagy a könyvvizsgáló tágan értelmezi.

Új előírás: a számlák aláírási kötelezettsége. "A számla, az egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát a gazdálkodó képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a polgári törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) a gazdálkodó azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja."

A vállalkozások többségénél a képviseletre jogosult személy nem személyesen fogja a számlákat aláírni. Fel kell készülni arra, hogy a Ptk. szerint a meghatalmazást írásban kell adni a feljogosított személyeknek, még az üzletben elárusító úgynevezett vélelmezett képviselőnek is. Ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a nem meghatalmazott által aláírt számla nem lesz adóigazgatási azonosításra alkalmas. Mindezek figyelembevételével körültekintően kell elkészíteni a számlarendet alátámasztó bizonylati rendet.

Úgy látszik, elengedhetetlen követelmény minden kiadás utalványozása, mert csak ez alapján vezethető be a könyvekbe a tétel. Ez történhet a kapott készpénzfizetési számlán is oly módon, hogy az ügyvezető vagy az általa meghatalmazott ráírja: kifizethető.

A bizonylatokat tartalmi szempontból is minősíteni kell. Sokszor előfordul ugyanis, hogy egy vásárlási számla több költséghelyen is elszámolható, ilyenkor a vállalkozónak és nem a könyvelőnek kell minősíteni (anyag-e valamely tétel vagy éppen áru stb.).

A bizonylati fegyelem megszilárdítására irányuló előírások legalább annyi problémát felvetnek majd, mint a számla tartalmára vonatkozók. Sajnos, az esetek többségében most is többletmunkával fogunk előállítani olyan adatokat, amelyek információs tartalma nem lesz több. A szabályok betartására azonban figyelni kell, mert az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki, a könyvvizsgáló pedig nem adhat tiszta elfogadó nyilatkozatot.

Megjelent a Piac és Profit újságban

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!