A felmérésből kiderült: exportbevételüket a csatlakozók kkv-i eztán is növelni akarják, de fő stratégiai céljuk a saját piacaik vásárlóival való kapcsolatuk erősítése. Ezért főleg értékesítési és marketing tevékenységük hatékonyságát akarják növelni. A megkérdezettek 97 százaléka úgy látja, hogy az uniós bővítésből profitálhat. Ennek oka elsősorban az, hogy az EU-ban a nagyobb makroökonómiai stabilitás és a szabályozó rendszerek javítása fontos cél.
A kkv-k számára a nagy nemzetközi vállalatok jelentik a legnagyobb fenyegetést, mert ezek hosszabb távon is képesek árháborúba bocsátkozni és ennek kivédéséhez a kkv-nak a nagyoknál nyitottabb és rugalmasabb feltételeket kell kínálniuk. A keleti kkv-k vezetőinek a fele érzi úgy, hogy nincs elég ismerete az európai (uniós) normákról, illetve azokhoz miként kell alkalmazkodniuk. Mintegy 80 százalék érzi úgy, hogy egy év múlva jut el a teljes uniós megfeleléshez.
A strukturális alapokból származó pénzek megszerzésének módját sem ismerik sokan. A válaszadók kétharmada nem dolgozott ki tervet, milyen alapon folyamodna beruházási támogatáshoz, bár tisztában van vele, mi a folyamata. Leggyengébb oldaluknak a tőkéhez való hozzájutást és a pénzügyi kockázatokkal szembeni kitettségüket érzik a kelet-európai kkv-k. Ugyanakkor úgy látják, hogy a pénzügyi feltételek javulnak az uniós tagsággal, de a hitelekhez való hozzájutásuk rövid távon még nehéz marad.
(Menedzsment Fórum)
Kapcsolódó anyagok
A kisvállalatoknál elsődleges szempont a költségcsökkentés
Átalakuló vállalati struktúrák az új Európában
Eddig 1,6 milliárd forintot nyertek el a kkv-k
Az értékesítési és marketing tevékenységük erősítenék a csatlakozó kkv-k
A brit Economist Intelligence Unit (EIU) kutatócsoportja 147 közép- és kelet-európai kis- és középvállalkozást kérdezett meg, miként érzi magát az EU-n belül. Többségükben nem félnek a versenytől, jóllehet tudják, hogy új helyzetükben ezzel kapcsolatban lehetnek problémáik is.
