Bár a szabályok alapvetően a korábbi évekre épülnek, a tulajdonosoknak és cégvezetőknek érdemes tisztában lenniük a 2026-os adózási határértékekkel és a KIVA-t érintő változásokkal. Vizer József, az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.
Mire kell figyelni az osztalékfizetéskor?
Az osztalék jóváhagyása nem csupán egy adminisztratív lépés, hanem komoly pénzügyi döntés, amely hatással van a cég likviditására és a tulajdonosok magánvagyonára is. A kifizetés alapfeltétele, hogy a társaság saját tőkéje a kifizetés után se csökkenjen a jegyzett tőke alá, és a döntés ne veszélyeztesse a cég fizetőképességét.
„Az osztalékról az adott társaság legfőbb szerve dönt, jellemzően a beszámoló elfogadásával egyidejűleg. A döntésnél nemcsak a tárgyévi eredményt, hanem a társaság teljes pénzügyi helyzetét és fizetőképességét is figyelembe kell venni” – hívja fel a figyelmet a szakértő.
Fotó: Pexels
Mennyi adót kell fizetni 2026-ban?
Magánszemély tulajdonosok esetében az osztalékot két fő adóteher sújtja: a 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja) és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho).
„Fontos tudni, hogy a szocho esetében létezik egy adófizetési felső határ, amely a minimálbérhez kötött. 2026-ban ez a jövedelmi határ 7 747 200 forint. Ha a magánszemély egyéb adóköteles jövedelmeivel – például munkabérével – már elérte ezt az összeghatárt, az osztalék után már nem kell többet fizetnie” – mutatott rá Vizer József.
Hozzátette, hogy a kifizető társaság a magánszemélyt terhelő adókat levonja, bevallja és megfizeti. Ezért a tulajdonos részére már a nettó összeg kerül kifizetésre, a társaságnak pedig érdemes az adóterhekkel előre terveznie.
„Jogi személyek esetében a kapott osztalék főszabály szerint nem jár további társaságiadó-terheléssel, azonban ellenőrzött külföldi társaságtól származó osztalék esetében vannak kivételek, így a külföldről származó osztalék pontos megítélését mindig érdemes megvizsgálni” – figyelmeztet az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója.
Osztalékelőleg és devizás kifizetés
Ha egy cég stabilan működik, nem kell megvárnia a következő évet a kifizetéssel: a tulajdonosok osztalékelőleg formájában év közben is pénzhez juthatnak, amennyiben egy közbenső mérleg igazolja a fedezetet.
Szintén gyakori kérdés a devizában (például euróban) történő kifizetés. Ez is lehetséges, de kiemelt figyelmet igényel az alkalmazott árfolyam dokumentálása, hogy a tulajdonos ne jusson jogtalan előnyhöz az átváltás során.
Mikor dől el, ki kapja a pénzt?
Gyakori tévhit, hogy eladás alatt álló cégeknél automatikusan a vételár részeként tekintenek a ki nem fizetett osztalékra. Vizer József szerint azonban a szabály egyértelmű:
„Az osztalékra való jogosultság szempontjából az számít, hogy az osztalék kifizetéséről szóló döntés pillanatában ki szerepel a tagjegyzékben, így engedményezés hiányában az új tulajdonos nem válik jogosulttá az adásvételt megelőzően megállapított osztalékra.”
A könyvelés nem várhat a kifizetésig
A szakértő arra is figyelmeztet, hogy az osztalékot a jóváhagyás időpontjával azonnal könyvelni kell, függetlenül attól, hogy a pénz mikor érkezik meg a tulajdonoshoz.
