Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Legkorábban 2008-ban csatlakozhatnak a legfelkészültebb közép- és kelet-európai tagjelölt országok az euróövezethez -- valószínűsíti a Deutsche Bank kutatóinak tanulmánya.

A fő ok nem a jelöltek felkészületlensége, hanem az EU- és EMU-bővítés menetrendje. A kelet-európaiak csatlakozásának egyes félelmekkel ellentétben semmilyen hatása nem lesz az euró árfolyamára, vélik az elemzők.

A kutatók 60 százalékos esélyt adnak a "nagy konvoj" névre keresztelt forgatókönyvük megvalósulásának, mely szerint 2005-ben csatlakoznának az EU-hoz a közép-európai jelöltek, Bulgária és Románia kivételével. Ezt hároméves felkészülési időszak követné a monetáris uniós tagságig. Mivel az időpont távoli, és az új tagok GDP-je a -- tavaly még -- 11 tagú EMU bruttó hazai termékének csupán 6 százaléka, sem a mostani árfolyamot, sem a későbbi monetáris politikát nem érinti a bővítés.

Az euró bevezetésének az EU-tagságétól eltérő egyéb kritériumai is vannak, melyeket számos jelölt csak nehezen teljesíthet -- nyilatkozta a Bundesbank neve elhallgatását kérő egyik munkatársa. Úgy fogalmazott, a német központi bank osztja a Deutsche Bank menetrenddel kapcsolatos véleményét.

A legtöbb jelöltnek jók az esélyei, hogy viszonylag korán teljesítse az EMU-tagság kritériumait, vélik ugyanakkor a Deutsche Bank közgazdászai. Az államadósság majd minden államban a GDP 60 százaléka alatt marad, a tavalyi államháztartási hiány is jellemzően 3 százaléknál kisebb volt. Az utóbbi időben -- hosszabb távra visszatekintve -- különösen az infláció és a hosszú távú kamatok csökkentésében értek el látványos eredményeket a csatlakozásra várók. A tagjelölteknek legalább két évet kell eltölteniük az európai árfolyam-mechanizmus (ERM--II.) keretei között az EMU-tagságot megelőzően. Ám már az EU-belépés előtt teljesen liberalizálni kell például a tőkeáramlást, ezzel is csökken a két- vagy hároméves átmeneti periódusra maradó feladatok száma.

Magyarország 2002 végére befejezi a csatlakozásra felkészülést, és az EU is megerősítette Nizzában, hogy 2003. január elsejétől készen áll az új tagok befogadására, ezután pedig a minimálisan előírt szükséges két évnél nem igénylünk hosszabb időt a monetáris unióba vezető technikai átmenethez -- erősítette meg a magyar álláspontot lapunk érdeklődésére Horváth Gábor külügyi szóvivő.

A Deutsche Bank kutatói szerint elég időt hagy az unió saját és a leendő tagok felkészülésére az EMU-tagságuk előtt. Bár az eddigi irány jó, még valamennyi jelöltnek jelentős erőfeszítésekre lesz szüksége. Korábban azonban Olaszország és Portugália, majd Görögország példája megmutatta, hogy rövid idő alatt komoly eredmények érhetők el, ha a politikai akarat megvan ezek keresztülvitelére.

Az EMU bővülése aligha gyakorol negatív hatást az Európai Központi Bank (ECB) politikájára. Az összehangolt stabilitási politika behatárolja a konjunkturális különbségek nagyságát, a növekedési ütemek eltérése pedig például az Egyesült Államok egyes régiói között is igen jelentős. Az egyes országoknak a konjunktúraciklus esetleges eltérő menetéből adódó sajátos problémáikat önerőből kell majd megoldaniuk, az ECB éppoly kevéssé lesz figyelemmel ezen kis országok szempontjaira, mint a jelenleg is magas inflációval küszködő Ír- vagy Spanyolország esetében. Az új tagok tartósan magasabb gazdasági növekedése pedig fokozatosan csökkenti majd az EU-államokban mért egy főre jutó jövedelemtől való elmaradásukat.

Néhány probléma megoldására a következő időszakban az unióban is sort kell keríteni. Az egyik legfontosabb az ECB pénzpolitikáért felelős tanácsának megreformálása. Ha ugyanis az változatlan formában maradna fenn, a 27 tagú EMU-ban már 33 tagja lenne, s ez akadályozná a döntéshozatalt.

A Deutsche Bank szerint megalapozatlanok azok a feltételezések, melyek szerint az EMU keleti bővítése az euró gyengélkedésének egyik oka. A kutatók szerint ha minimális mértékben is, de inkább pozitívan befolyásolhatja a közös valuta árfolyamát az a tény, hogy az új tagok elhúzódó felzárkózási folyamata, a nagy növekedési potenciál az euróövezeten kívüli befektetők érdeklődését is felkelti, működő- és portfóliótőke-befektetéseket vonzva az eurózóna ezen részébe. Nem szabad azonban megkérdőjeleződnie a stabilizációs politika hitelességének, a leendő EMU-tagokkal szemben támasztott szigorú követelményektől való eltérés ugyanis valóban rossz jelzést küldene a piacoknak.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.