A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVvM) korábbi tájékoztatása szerint az országban jelenleg 80 műszakilag megfelelő lerakó működik, ami a teljes lakosság arányában lényegesen több mint más uniós tagországban.
A lépéssel összesen 90 elavult szeméttelepet kell bezárni, ami a lerakókba kerülő hulladék 20 százalékát érinti, elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Tolna, Baranya, valamint Bács-Kiskun megyében és Pest megye északi részén. A problémás területeken ugyanakkor jelenleg is folyamatban vannak hulladékgazdálkodási beruházások, amelyek legkésőbb az év végéig fejeződnek be. A szennyező egységek bezárásával egyidejűleg mintegy 1.100 régi telephely, teljes uniós és állami támogatást élvező helyreállítása is zajlik.
A technikailag elavult telepek kötelező bezárásának első számú oka az úgynevezett kombinált alsó szigetelés hiánya, a legalább 50-100 évre tervezett új hulladéklerakók építésénél ugyanis egy utólag nem pótolható, elsősorban agyagból és egy fóliából álló réteg fogja fel a szemétből szivárgó folyadékokat.
A zöldtárcát az elmúlt hetekben számos önkormányzati vezető kereste meg a korszerűtlen szeméttelepek bezárási határidejének meghosszabbítását kérve. A minisztérium azonban elutasította ezeket az indítványokat, hiszen szerintük a régi "szemétkupacok" 8 éve tervezett bezárásának elmulasztása súlyosabb következményekkel járna, mint az önkormányzatok vállára nehezedő jelenlegi többletterhek.
A légkört és a felszín alatti vizeket is súlyoson szennyező hulladéklerakók további üzemeltetése esetén Brüsszel akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat Magyarország ellen, ami a jelentős pénzbüntetések mellett akár a teljes hulladékgazdálkodási támogatás felfüggesztését is eredményezheti.
Nagy Andor (KDNP), az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke a héten sajtótájékoztatón fordult Szabó Imre környezetvédelmi miniszterhez, hogy ha mód van, kérjen határidő-módosítást az Európai Uniótól. Amennyiben ezt nem sikerül elérni, akkor pedig a tárca vezetője járja ki a kormánynál, hogy a kialakult helyzet miatt az önkormányzatokra háruló többletköltséget térítse meg - forszírozta az ellenzéki politikus.
Martin Attila, a hulladékgazdálkodással foglalkozó A.S.A. Csoport országos vezetője az MTI-t korábban úgy tájékoztatta, hogy a környezetszennyező lerakók engedélyének visszavonása után elegendő kapacitású szemétlerakó marad Magyarországon, míg az úgynevezett átrakó állomásokkal a hulladék nagyobb távolságra szállítása is megoldható.
A szakember kiemelte: a korszerűtlen, egyben olcsó "szemétbányákat" az év elején mintegy 2 millió ember használta, akiknek az uniós szabályozás életbe léptetése után - a lakosság többségéhez hasonlóan - magasabb díjat kell fizetniük a szemét elszállításáért. A biztonságos, természetvédelmi előírásoknak megfelelő komplex szemételszállítás és -elhelyezés távolságtól függően már mintegy 1500-1900 forintos havi szemétdíj ellenében megvalósítható - mutatott rá Martin Attila.
Magyarországon évente 4,6-5 millió tonna kommunális hulladék keletkezik, amelynek mintegy 75 százaléka kerül lerakókba, míg 10 százaléka végzi égetőben, és csak további 12 százaléka kerül újrahasznosításra. Szakértők szerint a lakossági hulladék mennyiségét több mint felével lehetne csökkenteni komposztálással, illetve szelektálással.
