Ruck János elmondta: az elmúlt évben a hazai élelmiszer piac több mint 13 százalékkal csökkent, s ez azt jelentette a társaságnak, hogy az évi 10 ezer tonnás késztermék-értékesítés csaknem ugyanilyen arányban mérséklődött. Így, bár üzemi szinten 170 millió forinttal lefaragták a költségeket, sőt a termelés racionalizálása érdekében több mint 400 millió forintot is befektettek, mégsem sikerült elérni a nullszaldós gazdálkodást.
A trendek, és az év elején megkötött szerződések azonban azt mutatják, hogy az idei esztendőben egy-másfél milliárd forinttal növekedhet az árbevétel annak köszönhetően, hogy kenőmájasra olyan mennyiségre nyertek rendelést április elsejétől egy pályázaton az orosz piacra, amely kompenzálhatja a hazai piacon elszenvedett kiesést.
A gyulai vállalat ezért a tavasz második hónapjától kétműszakos termelésre áll át a májkrém üzemben, ami azt jelenti, hogy több év után a meglévő 400 főnyi kollektíva 30-40 új munkavállalóval fog bővülni.
Ruck János hangsúlyozta, hogy az orosz piacon való megjelenéshez komoly segítséget nyújtott az Eximbank, hiszen a magyar tulajdonú nagyüzem expanzióját finanszírozni fogja.
A húskombinát eredetileg a termelési volumenének nagyjából húsz százalékát értékesítette eddig a külpiacokon, harmad-harmad arányban Oroszországban, Nagy-Britanniában és az unió más országaiban.
Belföldön sikerült mindazonáltal megőrizniük a 25-30 százalékos piaci részesedést a kenőmájasok és a gyulai kolbász termékkörben, sőt immár nemcsak a gyulai kolbász, hanem a kenőmájas is kiérdemelte 2010-ben a Magyar Termék Nagydíjat. Sőt, a Gyulai Húskombinát az elmúlt évben második helyen végzett a GFK felmérésén, a legmegbízhatóbb márkanevek sorában.
MTI
