A több mint 20 ezer emberre kiterjedő kutatás eredményei szerint Európában a vásárlók 56 százaléka egyáltalán nem szentel figyelmet az adott árucikk származási helyéről szóló, a termékbe varrt címkén olvasható információknak. Nyugat- és Közép-Európában közel megegyezik ez az arány - 55 és 56 százalék -, az Egyesült Államokban és Oroszországban viszont azok a vásárlók vannak többségben, akik megnézik a termékekbe varrt címkéket.
Általában a nők azok, akik nagyobb figyelmet szentelnek az egyes árucikkek származási országáról szóló leírásnak. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a vásárlók életkorának növekedésével nő a címkét ellenőrzők aránya is, Közép-Európában és Oroszországban viszont 50 év felett csökken azoknak a vásárlóknak az aránya, akik a címke megtekintése révén igyekeznek meggyőződni az adott áru eredetéről.
Az európai fogyasztók közül a görögök, az olaszok és a finnek körében vannak a nemzetközi átlagnál magasabb arányban jelen azok, akik legalább néha ellenőrzik a ruházati termékeken a gyártás helyét. Közöttük 70 százalék körüli azoknak az aránya, akik megnézik a címkét. A magyar vásárlóknak már csak 45 százalékára jellemző ez a magatartás.
A briteknek számít legkevésbé a ruházati cikkek származási helye
Amennyiben a címkén a "made in China" felirat olvasható, 20 ország vásárlóinak 36 százaléka elutasítja az adott ruházati termék megvásárlását. A legelutasítóbbak az oroszok: náluk tíz emberből hat hagyja az üzletek polcain a kínai ruházati cikkeket. A hazai ruházati iparukra büszke franciák és olaszok, továbbá a bolgárok és görögök is kritikusabbak a kínai árukkal szemben, mint a nemzetközi átlag. A magyaroknak 30 százaléka kerüli a kínai árut, amikor ruházati cikkek vásárlásáról dönt.
A kutatás érdekes megállapításai közé tartozik, hogy legkevésbé a briteknek számít a megvásárolni kívánt ruházati termékek gyártási helye, 55 százalékuk egyik ország termékeit sem utasítja el. Saját hazájának termékeiben legkevésbé a törökök bíznak, 11 százalékuk nem venne török eredetű terméket.
