A jövedelmek várható alakulását tekintve Portugália szolgálhat összehasonlítási alapul. A hazánkhoz hasonló bérhelyzetből induló ország ugyan már tizenhat éve tagja EU-tag, a bruttó keresetek azonban még mindig csak az uniós átlag kétharmadát teszik ki. Bár a csatlakozó országokban a bérek nagyságrendekkel múlják alul az uniós átlagot, a munkavállalóknak mégis 8-10 órával kell többet dolgozniuk nyugati kollégáiknál havonta - áll a KSH elemzésében. Az EU-ban Franciaországban, Németországban, Finnországban dolgoznak az átlagosnál kevesebbet.
Lényegesen több hasonlóságot állapíthatunk meg a EU és a csatlakozók között, ha a munkaerőköltséget nemzetgazdasági ágak szerinti lebontásban vizsgáljuk. Mindenhol a pénzügyi tevékenység ágában a legdrágább a munkaerő, ezt pedig a villamosenergia-, a gáz-, a hő- és a vízellátás, valamint a bányászat követi. Magyarországon a sereghajtók között található a feldolgozóipar, ami viszont a negyedik helyet foglalja el az Európai Unióban.
Emellett a jelölt országok mellett a tagállamok egyrészénél (Dánia, Németország, Hollandia, Ausztria stb.) is megfigyelhető az a tendencia, miszerint a szolgáltatásban alkalmazott munkaerő költsége 10-20 százalékkal magasabb, mint az ipari szektorban dolgozóké. A tagállamok másik felében viszont az ipari szektor alkalmazottaira kell többet költenie a munkáltatónak, áll a KSH elemzésében.
Magyarország, Svédország: a tb duzzasztja a munkaerőköltséget
Több szakember is utal arra, hogy a teljes munkaerőköltségnek csak egyik összetevője a jövedelem, emellett a szociális és egyéb költségekkel is számolni kell a munkáltatónak. Az ennek szerkezetében előforduló eltérések a nemzeti szociális rendszer finanszírozási hagyományait is visszatükrözik, így például árulkodnak arról is, mekkora az adott országban kötelező társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke.
Míg Dániában és Írországban munkaerőköltség túlnyomó részét a munkajövedelem teszi ki (89,3, illetve 86,1 százalék), az erős szociális hálójáról ismert Svédországban viszont csupán 66,5 százalék ez az arány. Magyarország ilyen szempontból Stockholmra hasonlít: nálunk a munkaerőköltségnek csupán kétharmadát (67 százalék) teszi ki a munkavállalónak adott bruttó bér, és mintegy egyharmada megy el szociális és egyéb költségekre.
(Menedzsment Fórum)
Kapcsolódó anyagok
Az Uniós bér töredékét keressük
Bérfelzárkózás az Unióhoz: csak a gazdasági növekedéssel együtt
Drága magyar, olcsó szlovák munkaerő
Az uniós átlag 18 százalékát keressük
Hazánkban a munkaerőköltség csaknem hatoda az uniós átlagnak, Bulgáriában és Romániában pedig még fele ennyi sem. A jelölt országokban mégis 8-10 órával dolgoznak többet havonta, teszik mindezt az uniós átlagbér töredékéért.
