A kamarai vezető a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) küldöttgyűlésén úgy fogalmazott: az uniós csatlakozás óta eltelt négy évben "nem tudtunk érdemben uniós pénzt hozni a magyar gazdaságba, hoztunk persze néhány százmilliárdot, de ezek nem látszanak a vállalkozásokban".
Parragh László elmondta: 2007 és 2014 között összesen mintegy 1200 milliárd forint uniós forrás juthat gazdaságfejlesztésre, ebből 647 milliárd a nagyvállalatoknak, amelyek tulajdonosai főleg multinacionális cégek. "Így praktikusan ezt a pénzt visszafizetjük az uniós országoknak", és mindössze 435 milliárd forintot kapnak hét év alatt a kis- és középvállalkozások - tette hozzá, megjegyezve: egy év alatt a kiigazítás miatt több mint 400 milliárdot vett ki a politika a gazdaságból.
Jelenleg a költségvetéssel kapcsolatban azért nem hangoztatják markánsan véleményüket, mert szeretnék ha az időszerű kamarai választásokat nem zavarná meg semmi, amikor befejeződnek a választások, akkor "nagyon határozottan megszólalunk újra a gazdaság érdekében, védelmében" - ígérte az elnök.
Parragh László arról is szólt, hogy a politika tabunak tartja Bős-Nagymarost, a paksi erőmű blokkjainak üzemidő-meghoszabbítását, a szénbányák újranyitását, pedig az energiaárak elszabadulása miatt újra kellene gondolni ezeket.
Magyarország az energiának kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen javarészt importáljuk azt, ugyanakkor azt látjuk, hogy a döntéshozók nem igazán foglalkoznak ezzel a kérdéssel, "mindenről beszélünk csak arról nem, hogy mi lesz Magyarország energiaellátásával tíz év múlva" - mondta.
Az ország alapvető kérdésekkel nem tud foglalkozni, miközben belesüpped a politikai viták mocsarába - hangoztatta a kamarai elnök, aki bírálta a költségvetés bevételek növelésére koncentráló irányát, hozzátéve azt is: megítélése szerint érdemi, valós kiadáscsökkentésről sem lehet beszélni a politika minden ez irányú állítása ellenére.