Az mfor.hu információja szerint a német T-Systems-nél ugyan tudtak róla, hogy a magyar leányvállalatnak problémái akadtak a BKV-nál bevezetésre került elektronikus jegyekkel (e-jegy), ám ennek ellenére hidegzuhanyként érte a Facebook oldalukra özönlő magyar kommentek áradata, amelyek meglehetősen egyirányba mutattak, és finoman szólva is negatív felhanggal íródtak. Úgy értesültünk, hogy ezt követően az anyavállalat vezetése mind a szakmai (tehát az e-jegy informatikai fejlesztése), mind a helyzet kommunikációja kapcsán erős kritikával illette a helyi vezetést.
Értesülésünk szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a magyarországi vállalat vezetője Canossa járásba kezdett, és a korábbinál sokkal önkritikusabb nyilatkozatott tett közzé. Ráadásul "lekerült a polcról" a vállalat kríziskommunikáció stratégiája, és annak szellemében próbálták orvosolni az erősen eszkalálódott helyzetet. Az állami szereplők, ahogy sajnos megszokhattuk meglehetősen visszafogottak, ha hibáznak, többnyire szimplán letagadják a dolgot. Kezdetben ezt tette a BKK vezetése, majd amikor tarthatatlanná vált a helyzet, akkor a bocsánatkérésük erős maszatolás lett.
Mi fán terem a kríziskommunikáció?
A vállalati kommunikáció során számos olyan előre nem várható (negatív) helyzet adódik, amikor egy komoly probléma, céges szempontból válsághelyzet merül fel. A kríziskommunikáció szakértői szerint a szervezet reputációja sokszor a legfontosabb értéke. Ha tehát ezt a reputációt támadás éri, megvédése kell hogy kapja a legfőbb prioritást. A szakértők azt hangsúlyozzák, hogy a hatásos kríziskommunikáció kellő időben történik, igazat mond (mindig vállalja a felelősséget), konzisztens és koordinált. A konkrét esetben ugyan az első pontot a közlekedési vállalat illetékesei rúgták fel, amikor a rendszer alapvető hibáit megpróbálták elkenni, vagy éppen hazugságokkal reagáltak, ám ennek ellenére a rendszer fejlesztését végző cégnek nem volt kötelező besétálni ebbe a zsákutcába.
Adatvédelmi kérdések is felmerülnek
A sajtóban megjelent információk alapján tájékoztatást kért Péterfalvi Attila a BKK-tól az online jegyvásárlási rendszerét ért támadásról – erről a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke tájékoztatta a Zoom.hu-t. Péterfalvi elmondta: a vizsgálatot a jövő május 25-től hatályba lépő egységes európai adatvédelmi törvény gyakorlati próbájának tekinti.
2018. május 25. után ugyanis mindenkinek, akik mások személyes vagy más adatait kezelik és a törvény szerint adatkezelőnek minősülnek, 72 órán belül be kell majd jelentenie az adatvédelmi hatóságnál a rendszerét érintő valamennyi incidenst. Értékelniük kell a személyes adatokat érintő illetéktelen behatolás súlyosságát, mennyi személyes adat volt veszélyben, került esetleg illetéktelen kezekbe.
Nem kímélték a mémek a BKK-t
Az adatvédelmi hatóság – Magyarországon ez a Péterfalvi Attila vezette NAIH – a bejelentést követően maga is ellenőrzi az adatkezelőt. Egyfelől, hogy az adatkezelő teljes körűen feltárta-e az incidenst lehetővé tévő okokat, másfelől, hogy megtette-e a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzése és eleget tett-e a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének.
A Zoom.hu írása szerint az adatvédelmi hatóságnál nemcsak a megtámadott fél tehet bejelentést, hanem bárki más is, így akár a rendszert sikeresen támadó hacker is. A NAIH akkot is kivizsgálja az esetet, ha feljelentést tesznek és a rendőrség nyomozást indít az elkövető ellen. A BKK mostani feljelentése és az NNI intézkedése nagy valószínűséggel arra fogja sarkallni a hazai hackereket, és mindenki mást is, aki hibát észlel a közszolgáltatók rendszereiben, hogy a jövőben ne az adatkezelőnek, hanem a hatóságnak jelentsék be tapasztalataikat. Így viszont a hatósági vizsgálat, és – amennyiben a hatóság is lyukat talál a rendszerben – a bírság elkerülhetetlen lesz.
A BKK számára könnyebbséget jelent, hogy ugyan a jövőre életbe lépő szabályozás az adatvédelmi bírság összege akár 20 millió euró, mintegy 6 milliárd forint is lehet, jelenleg ennek töredéke a felső limit.
A politika számára sem jött jól az ügy
Ugyan a kormány illetékesei nem szólaltak meg az ügyben, és a botrány miatt aligha akarnak majd a Fidesz vezetői a média elé állni. Ha fel is merül a kérdés, valószínűleg ismét a fővárosra fognak mutogatni, ahogy azt a BKV-val kapcsolatos problémák során az elmúlt időszakban megszokhattuk.
Ennek ellenére a színfalak mögött nem lehetetlen, hogy a fővárosi vezetés (vagy maga Tarlós István), a BKK, de akár a Telekom és a fejlesztésben ludas T-Systems kapott komolyan veendő figyelmeztetést. Már csak azért is, mert az ügy több szempontból is kellemetlen. Egyrészt az ellenzék által kezdeményezett népszavazáshoz - mely az állami cégek vezetőinek javadalmazását limitálná - adhat muníciót az ügy, hiszen újabb példa lesz arra, hogy a BKK/BKV vezetése a magas fizetések ellenére sem igazolja a rátermettségét. Ráadásul még a népszavazáshoz nem csatlakozó Momentum is kap egy magas labdát, hiszen ismét hangoztathatják, hogy a politikai alapon kinevezett vállalati vezetőket hatalomra kerülésük esetén leváltják.
A T-Systems is kapott hideget-meleget
A rendőrségi vizsgálat alá volt fiatalemberért szimpátia tüntetéseket is elkezdtek szervezni, amelyre végképp semmi szüksége Orbán Viktoréknak, azt követően, hogy a nyári szünettel kifulladt a május-júniusi elejei tiltakozó hullám. Arról nem is beszélve, hogy a vizes-vb miatt az országra irányuló nagyobb nemzetközi médiafigyelem esetleg ezt az ügyet is felkaphatja.
Az e-jegyek egyik hibáját feltáró és a BKK tudomására jutó fiatalember rabosítása, illetve az erre fellángoló népharag egybe esett a miniszterelnök kedvenc nyári fórumával, a Tusványosi Szabadegyetemmel. A politikai uborkaszezonban évek óta itt tesz Orbán Viktor olyan kijelentéseket, amelyek jó időre tematizálják a közbeszédet. A jövő évi választások előtt most is próbálta megadni az alaphangot, ezúttal azonban a BKK-botrány elhomályosította a nyilakozatát, ami miatt könnyen neheztelhet a politikai vezetés.
mfor.hu
