A könyv harmadik és negyedik része a BSC „beágyazásával” foglalkozik. A módszerbe befektetett pénz és energia csak akkor térül meg, ha a kidolgozott mutatók és mérési rendszerek valóban beépülnek a vállalat vezetési rendszerébe. Ezzel kapcsolatban Hayakawa fél évszázaddal ezelőtti bölcs szavaira hivatkozik Niven: a szociális rendszerek jóval lassabban változnak a technikaiaknál, és gyakran akkor is fennmaradnak, amikor már csak bajt hoznak a szervezetre. A tanulság: a BSC bevezetése nemcsak technikai, hanem szociális, ha úgy tetszik szervezetfejlesztési feladat is egyben, és aki csak a technikai oldalt látja, könnyen kudarcot vallhat, értetlenül szemlélve az eseményeket.
Az utolsó részben a vállalati szektoron kívüli alkalmazási lehetőségekről is találunk néhány gondolatot, bár ez a fejezet meglehetősen vérszegény. Jó viszont az összefoglaló, ahol Nieven tíz pontban foglalja össze mondanivalójának lényegét. És még egy amerikaias megoldás: a könyv végén ott a szerző telefonszáma és honlapjának címe.
Bőgel György
KFKI Számítástechnikai Csoport
Balanced Scorecard Step-by-Step
Egyre könnyebb dolga van annak, aki könyvesboltokban próbál kutatni Balanced Scorecard (BSC) szakirodalom után. Az alapító atyák, Kaplan és Norton könyvei magyar nyelven is olvashatók, angolul pedig mások munkái is hozzáférhetők. Az előbbiek elsősorban magát a módszert fejlesztik tovább, terjesztik ki újabb és újabb területekre. Ugyanakkor vannak olyan könyvek is, amelyek a gyakorlati tapasztalatokat igyekeznek összefoglalni, és igyekeznek hasznos és praktikus tanácsokat adni az alkalmazóknak.
