Komoly változások előtt áll a világ bankrendszere a válság tanulságainak hatására, ez pedig régiónkban is átrendeződést hozhat. Az egyik legfontosabb hatás az lehet, hogy a bankok megpróbálják majd emelni díjaikat, marzsaikat, másrészt pedig szinte biztos, hogy el fog tűnni néhány szereplő a piacról.
Indulhat a bankkereskedelem
A válság után az adósságok csökkentésére van szükség, hiszen Magyarországon a legjobban eladósodott réteg nettó jövedelmének 30-35 százalékát fordítja hiteltörlesztésre, ami már a legfelső határ - vélekedik Simonyi Tamás. A KPMG szakembere szerint amíg ez az adósságállomány nem csökken jelentősen, addig ezt a réteget nem fogják hitelezni a bankok biztonságosan. Ez pedig a bankrendszer jövedelmezőségét csökkenti.
"Európához hasonlóan a magyar bankrendszerben is szigorodik a szabályozás, növekednek a tőkekövetelmények, emiatt pedig a magyar bankok ugyanúgy próbálják majd emelni díjaikat, mint nyugat-európai társaik" - vázolta fel a kilátásokat Simonyi Tamás. A szakember emlékeztetett arra: a JP Morgan épp a közelmúltban közölt egy elemzést arról, hogy a banki díjaknak 33 százalékkal kellene emelkedni, hogy a banki jövedelmezőség helyreálljon egy átlagos tőzsdei megtérülési szintre.
A KPMG tanácsadója szerint ha a bankrendszer jövedelmezősége nem tér vissza a válság előtti szintre, akkor hamarosan elindulhat a bankokkal való üzletelés a régióban. "Az elmúlt hetekben már masszív bankkínálat figyelhető meg a piacon, szinte nem telik el úgy nap, hogy ne mondaná valaki, hogy eladó bankja van" - emelte ki a szakértő.
Simonyi Tamás szerint elsősorban azok akarhatnak megszabadulni egyes bankjaiktól, akik egy adott piacon nem értek el egy kritikus szintet, esetleg veszteségesek. Mostanra szinte mindegyik nyugat-európai és amerikai bank befejezte a birodalomépítést, mindenki optimalizálni akar. A növekvő kínálat miatt ugyanakkor egyre nehezebb lesz eladni a pénzintézeteket, sokan megszenvedhetnek majd gyengébb leányvállalataik eladásával - tette hozzá.
"Nem valószínű, hogy Magyarország hat-hét legnagyobb bankját - az MKB kivételével - el akarnák adni nyugat-európai tulajdonosaik" - emelte ki Simonyi. Az MKB-t az Európai Unió rendelkezéseinek értelmében 2013-ig kell eladnia német anyacégének. A KPMG szakembere szerint hasonló okok, illetve stratégiaváltás miatt előbb-utóbb nagyobb bankok eladása is terítékre kerülhet a régióban.
Nem a bankok okozták a válságot, csak segítettek benne
A KPMG tanácsadója szerint nem egy-két bank túlzott kockázatvállalása idézte elő a jelenlegi helyzetet, a Lehman Brothers bukása csak a jéghegy csúcsa volt. Az igazi ok a 2000-es évek második felében tapasztalt drámai eladósodás volt, mely főleg az angolszász világra volt jellemző. Ennek volt haszonélvezője a bankrendszer, mely kiemelkedő jövedelmezőségű üzletág volt.
Simonyi Tamás szerint az Európai Unió sokkal nagyobb bajban van, mint az Egyesült Államok, mivel hatalmas adósságtömeg nyomasztja. Az európai bankrendszer éppen ezért sérülékenyebb, mint a tengerentúli. A szakember szerint a lufit főleg a befektetési bankok és a brókerek fújták azzal, hogy a kilencvenes évek közepétől elkezdtek egyre nagyobb tőkeáttétellel dolgozni.
A KPMG szakértője szerint a történelmi tapasztalatok alapján egy válság után el kell telnie négy-öt évnek, hogy a növekedés magára találjon. Amíg a drámaira hízott adósságállomány nem épül le, addig ez a növekedés nem fog beindulni - tette hozzá. "A korábbi tapasztalatok szerint a magyar adósságrátának le kellene mennie 60 százalék alá, hogy azt mondhassuk, egyenesben vagyunk, és visszatérjen az üzleti bizalom" - vélekedik a szakértő.
Óriásira hízott bankok
Simonyi Tamás szerint a bankrendszer célja jelenleg a stabilitás és a biztonság, ennek érdekében profitabilitásukból engednek, elfogadják, hogy nem lehet a korábbihoz hasonló hatalmas nyereségeket zsebre tenni. Ez pedig globálisan akár a gyengébb szereplők eltűnését is hozhatja.
A KPMG tanácsadója szerint a következő években elkerülhetetlen, hogy Európa óriásira hízott bankjai összehúzódjanak. A szigorúbb szabályok arra kényszerítik a pénzintézeteket, hogy a tőkebevonás mellett csökkentsék hitelportfóliójukat, azonban a jelenlegi helyzetben elég nehéz visszaszerezniük a pénzt az ügyfeleiktől. Ennél könnyebb azonban likviditást szerezni a bankközi hitelezés visszafogásával.
Simonyi szerint a hatalmasra hízott bankok miatt Európai pénzintézetei mára áttekinthetetlenek a nemzeti felügyeletek számára, ezért előbb-utóbb ismét a felszínre kerülhet valamilyen uniós szuperfelügyelet ötlete.
Egy uniós kockázatfigyelő testület (ESRB) létrehozását már jóvá is hagyta az Európai Parlament – a szervezet ellenőrzi és értékeli majd a pénzügyi rendszer egészének stabilitását fenyegető kockázatokat. Emellett három, megerősített jogkörű európai hatóság felügyeli a pénzügyi tevékenység egyes területeit: a bankokat, a biztosítási és a pénzügyi piacokat..
Beke Károly
mfor.hu
