A Ganz EEG nevű társaság 100 százalékos orosz tulajdonba kerülése után még tovább csökkent az esélye annak, hogy teljesüljön az a célkitűzés, hogy magyar szereplők végezzék majd a 3700-3800 milliárd forintos paksi bővítés munkálatainak legalább 40 százalékát, derül ki a Direk36 új cikkéből, amely a 444-en jelent meg.
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a 2017-es, budapesti dzsúdó-világbajnokságon. (fotó: MTI)
A Ganz EEG vezetőjét, Szitár-Csanádi Attilát az ismerői a Roszatom egyik legfontosabb magyarországi bizalmasaként tartják számon. Szitár-Csanádi a Direkt36 több forrása szerint szerepet játszott abban a sok bírálatot kiváltó döntésben is, hogy a Debreceni Egyetem díszpolgári címet adott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
A Ganz Engineering és Energetikai Kft. 2008-ban jött létre, amikor a Magyarország egyik legnagyobb nehézgép-gyártó vállalatcsoportjaként ismert Ganz összeállt az orosz Roszatom egyik cégével. A Ganz-csoport profiljának régóta része volt az atomenergia üzlet, többek között a jelenlegi paksi blokkokhoz is szállítottak berendezéseket. Szerették volna megőrizni ezt a tevékenységet, ezért úgy döntöttek, hogy megállapodnak a Roszatommal. Az orosz cégnek ez kapóra jött, ők is erősíteni akarták a pozíciójukat Magyarországon. A közös cégben végül az oroszok többségi, 51 százalékos tulajdonrészt szereztek, az ügyvezetőt ugyanis ők szerették volna kinevezni.
A nyilvánosság előtt is többször szóba került a Ganz EEG részvétele a paksi bővítésben, ami hosszú távú fellendülést hozhat a társaságnak. A színfalak mögött viszont nem volt zökkenőmentes a magyar-orosz viszony a cégnél. A Direkt36 által átvizsgált céges iratok szerint kezdetektől fogva sokat vitáztak a felek, majd a konfliktus akkor csúcsosodott ki, amikor az oroszok 2014 végén a magyar fél ellenszavazata ellenére is jóváhagyták, hogy a cég 10 millió eurós (3,1 milliárd forint) hitelt vegyen fel. Erre reagálva a magyarok beperelték az oroszokat, akik erre válaszul szintén indítottak egy pert a magyar tulajdonos ellen.
Hiába arattak bírósági győzelmet a magyarok, 2016-ban eladták 49 százalékos üzletrészüket a Roszatomnak. A magyar fél papíron nyereségesen szállt ki, de persze, ha a Ganz EEG tényleg meghatározó szerepet fog játszani a Paks 2 projektben, akkor jóval nagyobb profithoz is juthattak volna.
Magyar kormányzati tisztviselők a Ganz EEG eladása után is úgy utaltak a cégre, mint a paksi bővítés lehetséges magyar szereplőire. Igaz, Süli János egy parlamenti válaszában azokat a beszállítókat nevezte magyarnak, amelyek Magyarországon tevékenykednek, itt fizetnek adót, hozzájárulnak a magyar GDP-hez, illetve magyar munkaerőt alkalmaznak, nem pedig azokat, amelyeknek a tulajdonosaik is magyarok.
