A kvalifikált munkaerő eséllyel pályázik külföldön
A londoni belügyminisztérium legfrissebb (azaz 2006. februári) adatai szerint 2004 májusa, vagyis a nyolc kelet-európai tagjelölt ország EU-taggá válása és 2005 decembere között összesen 345 ezer térségbeli állampolgár jegyeztette be nagy-britanniai munkavállalását. Csak a tavalyi utolsó negyedévben 50 ezer új kelet-európai munkavállalót vettek nyilvántartásba Nagy-Britanniában, de a tárca jelentése szerint a keletiek fontos és üres állásokat töltenek be és kedvező módon járulnak hozzá a brit gazdaság fejlődéséhez.
A munkavállalók között óriási többségben vannak a lengyelek, a legkevesebb munkavállalót küldő három ország - Szlovénia, Észtország és Magyarország - részaránya egyaránt 5 százalék alatti.
A kvalifikált munkaerő eséllyel pályázik külföldön
Az EU brüsszeli központjában nemrég egy olyan tanulmányt tettek közé, amely egyértelműen bizonyítja, hogy az új tagállamok munkavállalói senki elől nem veszik el az álláslehetőségeket a régi uniós országokban. A tanulmány ugyanakkor rámutatott, hogy a közép- és kelet-európaiak szabad munkavállalása elé gördített akadályok a feketemunka növekedésével, az álvállalkozások megjelenésével jártak az érintett országokban.
Ennek ellenére néhány tagország - köztük Németország és Ausztria is - úgy döntött: nem nyitja meg munkaerőpiacát az EU 8-ak, köztük a magyarok előtt. Ez azonban nem jelent teljes elszigeteltséget, mivel államközi egyezmények több ezres nagyságrendű kontingens rendszerben biztosítják a magyarok munkavállalását az érintett országokban.
Arra a kérdésre, hogy a magyarok milyen eséllyel indulnak az EU munkaerőpiacán, Kovács Géza azt válaszolta: a magasan kvalifikált és idegen nyelvet jól beszélő hazánkfiai minden szektorban jó eséllyel pályáznak, de a tapasztalatok szerint leginkább a fiatalokra jellemző a mobilitási hajlandóság.
Körte Ildikó
