A jelenleg társadalmi vitán lévő nemzeti energiastratégiáról az államtitkár elmondta, hogy az évtized végéig még növekedni fog a földgázzal előállított villanyáram mennyisége, de az erdőket eltüzelő biomassza erőműveket az idén már korlátozza az állam.
Az államtitkár a konferencián kifejtette: két éven belül fel kell újítani az energetikai gépgyártást, de ezt azokban a szegmensekben kell megtenni, ahol már van gyártási kezdemény és magyar kutatási eredmény is. Két területet jelölt meg: a biomassza tüzelőberendezéseket, valamint a napenergiás berendezéseket, vagyis a villamos energiát termelő napelem-, valamint a meleg vizet előállító napkollektor-gyártást.
Az államtitkár jelezte: a következő év elejétől a megújuló tüzelőanyaggal működő erőművek új átvételi rendszer és egyszerűbb szabályok mellett működnek.
Bencsik János beszélt arról is, hogy az előrejelzések szerint Magyarország villamosenergia-felhasználása 2030-ig növekedni fog, mivel a háztartások újabb eszközöket működtetnek, és a közúti közlekedésben is terjedni fog a villamos energia használata. Így ha a Paksi Atomerőműnek csak az üzemidejét hosszabbítják meg, de nem bővítik, akkor a leállást követően - 2035-től - újra megugrik a gáz-alapú villamosáram-termelés, amely a szén-dioxid-kibocsátás növekedésével jár.
Két évtized alatt az erőművek hatásfoka - legyen szó szén- vagy gáztüzelésűről - a jelenlegi 30-35 százalékról 55-60 százalékra növekszik. A teljes magyar primer energia felhasználásban a megújuló források 35-40 százalékot tehetnek ki, de az energiastratégia - 20 éves távlatban - ennek a felével számol. A hőtermelésnél viszont a megújuló források aránya 20 év múlva elérheti a 35-40 százalékot - tette hozzá az államtitkár.
MTI
