A német cég felvásárlási ajánlatot tett az amerikai Engelhard Corp. vegyipari cégre. Az Engelhard vezetősége nem ajánlja a részvényeseknek a részvényenkénti 37 dolláros ajánlat elfogadását. A BASF-nél azt mondták, ha sikerülne megegyezni, akkor akár egy dollárral is emelnék az ajánlatot részvényenként, de 38 dollár fölé már nem akarnak menni. A 37 dolláron összesen 4,9 milliárd dolláros felvásárlással a BASF vezető szerephez jutna a katalizátorok világpiacán. Ez az ár 30 százalékkal magasabb az Engelhard-részvény legutóbbi háromhavi tőzsdei átlagáránál.
Megerősítették a BASF-nél, hogy meg akarják venni a német Degussa finomvegyészeti cég építőipari vegyszereket gyártó részlegét, melyről már régebb óta tárgyal a két fél. A részleg 1,8 milliárd euróval járul hozzá a Degussa évi 11,2 milliárd eurós forgalmához. Elemzők szerint a BASF 2,5-3 milliárd euró közötti vételárral számolhat. A BASF-nél úgy vélik, hogy az építőipari vegyszerek világforgalma - jelenleg 13 milliárd euró évente - évi 4 százalékkal bővül a belátható jövőben.
Egy 2005. áprilisban aláírt megállapodás révén a cég a német konszernek közül először fér hozzá közvetlenül orosz gázlelőhelyhez: a BASF leányvállalata, a Wintershall a Gazprommal együtt tárhatja fel és fejlesztheti a Juzsno-Russzkoje gázmezőt. A megállapodás értelmében a két vállalat részt venne a Balti-tenger alatt húzódó, Észak- és Nyugat-Európába vezető gázvezeték megépítésében, együttműködnének az orosz gáz nyugat-európai értékesítésében. Az üzlet értéke 3 milliárd dollár, amelyből egymilliárd jut a gázmező feltárására. A Wintershall részesedése 50 százalék mínusz egy részvény lesz a Juzsno-Russzkoje mező kiaknázási engedélyével rendelkező Gazprom-leányvállalatból, a Severneftegazpromból. A Gazprom ennek fejében továbbá ugyancsak 50 százalékra növelheti majd az eddigi 35 százalékos részesedését az értékesítéssel foglalkozó, a Wintershall-lal közösen üzemeltetett Wingas vállalatban.
Németország olaj- és gázszükségletének több mint 30 százalékát Oroszországból szerzi be, és Gerhard Schröder még kancellárként jelezte: az arány elérheti a 40 százalékot is. Moszkvai lapértesülések szerint a Gazprom a BASF-ügylettel ráijesztett az E.ON-ra: kihagyhatja őt a Juzsno-Russzkoje gázmező kiaknázásából és a kitermelendő gázt a Balti-tenger fenekén Viborgból Németországba szállító, észak-európai vezeték építéséből. Az E.ON tavaly előzetes megállapodást kötött Juzsno-Russzkojéra, és a tavalyi veresége ellenére reménykedik 25 százalék megszerzésében.
A "háromszög-probléma" azonban később rendeződött: a Gazprom december elején hivatalosan beindította az észak-európai gázvezeték építését, amely közvetlenül juttatja majd el Németországba a szibériai gázt a Balti-tenger alatt, szavatolva Nyugat-Európa biztonságos ellátását, Részben a problémás tranzitországok, Ukrajna és Lengyelország elkerülésével. A Gazprom a két német partnerrel, a BASF-fel és az E.ON-nal szövetkezett az észak-európai gázvezeték megépítésére és üzemeltetésére egy konzorcium keretében, amelybe 51 százalékos többségi részesedésének fenntartása mellett bevenne egy negyedik társat is. Ez a társ 9 százalékkal részesedhetne a konzorciumból, mondta Wulf Bernotat, az E.ON vezére a múlt hónapban.
