Az összefogásnak, a közösségi fellépésnek két fontos szintje van Zilahi Zoltán szerint.
Regionális szint
Az export piacokra így lehet kijutni, brandet építeni. Ez nemzetközileg is bevált, ez a versenyképesség záloga. Vannak itthon is kezdeményezések, például az egri borvidéken. A termelők kezdik felismerni a közös munka, a szövetkezés szükségességét, de a korábbi rossz tapasztalatok miatt, lassabban valósul meg, mint ahogy ez kívánatos lenne.
Nemzeti szint
Ez is elengedhetetlen a sikeres piaci szerepléshez. Nyugat-Európában bevett szokás, hogy valamilyen formában (ha közvetlenül nem lehet, akkor valamilyen burkolt módon) támogatják a borászokat. Rendkívül fontos a nemzeti szintű kommunikáció, hiszen a bor bizalmi termék. A mediterrán országok felismerték, és alkalmazzák a borkultúra felvirágoztatását, mint ország arculat építő eszközt. Emellett fontos szerepe van a vidéki lét, a falvak megmaradásában. A híres borvidékek a turizmus szempontjából is vonzó vidékek, ugyanakkor a borászatoknak a környezetvédelemben, a természet megóvásában is fontos szerepük van Magyar Szőlő-és Borkultúra Kht. vezetője szerint.
Bormarketing és borkultúra Magyarországon
Noha az elmúlt évtizedben sokat fejlődött, mind a borkultúra, mind a fogyasztás népszerűsítését támogató kommunikációs tevékenység. Ám összehasonlítva az élelmiszeripar-ipar más tevékenységeivel, vagy más nagy borkultúrával rendelkező országokkal a hazai bormarketing még mindig az út elején tart. Ahhoz, hogy a magyar borászat az Unióba belépve megállja a helyét még rengeteg tennivaló van. Október 1-én a Kommunikációs Klubnak a témával foglalkozó estjén a borászatban, bormarketing területén otthonosan mozgó szakemberek fejtették ki ezzel kapcsolatos álláspontjukat.
