A növekvő feszültséget az okozza, hogy az unió olyan minőségi változtatásokat hajtana végre, amelyekkel gyakorlatilag kizárná a magyar kukoricát (is) az intervencióból. A hazai árutulajdonosok ugyanis a tervezett minőségi előírásoknak egyáltalán nem, vagy csak jelentős többletköltséget okozó ráfordítással (például szárítással) tudnának eleget tenni. Brüsszel csökkentené az előírt nedvességtartalmat, miközben a hőkezelt és a tört szemek arányát az eddiginél kisebb arányban állapítaná meg.
Ezek hazai szakértők szerint önmagában is egymásnak ellentmondó módosítások lennének. Emellett az EU új feltételként bevezetné az úgynevezett hektolitersúlyt is, amelynek minimális mértékét - állítják magyar piaci szereplők - teljesíthetetlen módon jelölné meg.
Az agrártárcának a múlt héten sikerült elodáztatnia az uniós döntést, de ez nem jelenti azt, hogy a téma lekerült volna Brüsszelben a napirendről. Egyes hírek szerint a bizottság csütörtökön újabb javaslattal állhat elő, de ebben legfeljebb a hektolitersúlyra vonatkozó követelmény puhulhat. Ez a korábbi verzióban szereplő 73 kilogrammról 71-re csökkenhet, de még mindig meghaladná a magyar termény elmúlt években elért, 69 kilogrammos átlagsúlyát.
Egyes vélemények szerint ugyanakkor az idén kisebb lehet az intervenciós nyomás, mivel a kukorica ára feljebb mehet a piacon a 101,31 eurós tonnánkénti intervenciós árnál a nemzetközi kereslet élénkülése miatt. Az idén várható, 7,5 millió tonnás termésből viszont csak 3-3,5 millió tonnára van szükség itthon, ezért 4-4,5 milliót exportálni kellene. Az országnak azonban nincs akkora logisztikai kapacitása, amellyel ez az árumennyiség rövid időn belül kiszállítható lenne - írja a Világgazdaság.
