"Büntetünk vagy éhenhalunk” - ez a jelmondat lebeghetne a BKV mintegy 450 ellenőrének szeme előtt, mielőtt megkezdik nyolcórás őrjáratukat a közlekedési vállalat járatain.
Aki nem bírságol, nem kap prémiumot
A kékruhások alapbére jelenleg bruttó 90 ezer forint, ami alig több mint húsz százalékkal haladja meg a jelenleg hatályos minimálbért - aki ennél többet szeretne, annak büntetnie kell, ráadásul minél többet és minél magasabb hatékonysággal. A BKV ugyanis kizárólag akkor fizet prémiumot ellenőreinek, ha a bliccelőktől bevétel is befolyik a kasszába - akár a helyszínen, akár utólag, mondta el az mfor.hu kérdésére Siposné Sztankura Julianna pótdíjkezelési osztályvezető.
A BKV szerint a legügyesebb ellenőrök - azok, akik nem csak lefülelik, hanem fizetésre is bírják a feketén utazókat - havi 120 ezer bruttót is megkereshetnek 90 ezres alapfizetésük mellé. Igaz, a 210 ezres csúcs elérésére jelenleg csupán 10-20 ellenőr képes - hogy mi a titkuk, arról már nem közölt információt a cég.
A túlzott rámenősség mindenesetre nem mindig célravezető, mivel az utasok az elmúlt időben egyre agresszívabbá váltak. ”Mostanában a korábbinál lényegesen több, havi hat-nyolc támadás éri ellenőreinket. Van, amikor lökdösik vagy leteperik őket, de olyan is volt, amikor rugdosásra is sor került” - mondta el egy közelmúltbeli sajtóbeszélgetésen Priegl Gábor, a társaság értékesítési igazgatója.
Az "előbb ütök, aztán kérdezek" típusú utas persze ritkaságszámba megy - a többség egyelőre más módon próbálja elkerülni a büntetést. Egy részük leszáll a következő megállónál vagy levegőnek nézi az ellenőrt és fenn marad a járművön. Ilyen esetben a BKV munkatársa nem alkalmazhat fizikai kényszert, sőt, a jelenleg hatályos jogszabályok szerint meg sem érintheti a bliccelőt, viszont hívhat rendőrt vagy riaszthatja a biztonsági őrt. Utóbbi hatáskörébe már beletartozik a cég vagyontárgyainak, járműveinek a védelme, így már joga van "lekísérni” a fülön csípett utast.
Írásszakértőt is bevetnek
A potyázók egy másik része "otthon felejtette" az igazolványát, és hamis adatot mond be. Az ő pontos számuk nem ismert, csupán annyi biztos, hogy a kiküldött csekkek 30-40 százalékát veszik át. Érdekesség, hogy a többiek sok esetben csak részben ferdítik el adataikat - például jó utcanevet, de hamis házszámot közölnek -, ilyen esetekben a BKV írásszakértővel próbálja beazonosítani őket, tette hozzá Priegl Gábor.
Ami a pótdíjfizetésre hajlamos utasokat illeti, többségük (57 százalék) nyolc napon belül rendezi a számlát; egy hónapon belül kilenc, 31-180 napon belül nyolc, fél és egy éven belül három, egy és három éven belül pedig tíz százalékuk fizet, minden nyolcadik potyázó pedig három év leteltével egyenlíti ki tartozását.
Aki nem hajlandó állni a pótdíjat, annak ügyét a BKV átadja partner ügyvédi irodáknak, amelyek behajtók segítségével próbálnak érvényt szerezni a követeléseknek. A cég szerint jelenleg 11 ezer esetben zajlik végrehajtás - a pótdíj levonása munkabérből, ingó vagyon (tévé, festmények stb.) lefoglalása -, s összességében több mint 70 ezer ügy kerül a bíróság elé.
Van, aki milliókkal tartozik
Bár ezek háromnegyedét megnyeri a BKV, túl sokra nem megy velük, hiszen ilyen úton tavaly mindössze tízmillió forinttal lett gazdagabb. Ez pedig jelentéktelen összeg ahhoz képest, hogy a nem rendezett pótdíjak összege tíz év alatt 33,1 milliárd forintra duzzadt.
Ezt a jókora tartozást 810 ezer potyautasnak sikerült összehoznia - köztük vannak olyan notórius visszaesők, akik több millió forinttal lógnak a fővárosi közlekedési cégnek.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
