A magyar piac másik szegmensében a prémium ingatlanok szerepelnek, a befektetési alapok elsősorban ezeket keresik. A harmadik csoportba a csaknem egészében bérlővel feltöltött, folyamatos bevételt adó ingatlanok szerepelnek.
Tim O'Sullivan kiemelte még, hogy az ingatlan piacon hiányzik a likviditás, ez pedig korlátozza a befektetők lehetőségeit.
A kereskedelmi- és az iroda részpiac jellemzőiről Csörgő Anita, a CBRE kereskedelmi ügynökségi vezetője azt mondta, hogy a belvárosban másfél-két éve csak úgy lehet üzlethelyiséget bérbe adni, hogy a tulajdonos vállalja annak az átalakítását, például a portál kicserélését.
Arra a kérdésre, hogy a plazastop törvény miként befolyásolja a kereskedelmi ingatlanfejlesztést, Csörgő Anita azt válaszolta, hogy - a piaci környezet miatt - e nélkül sem lenne jobb a helyzet. Ha egy bevásárló központ finanszírozásához 60 százalékos bérbeadást kér a bank, automatikusan leáll a fejlesztés, mivel ekkora előbérletet nem lehet szerezni.
Jellemzője még a mai kereskedelmi ingatlanpiacnak az, hogy az új létesítménybe bérlőként szerződést kötők, két évig csak a forgalmuk után fizetik a bérleti díjat, és azt követően is alacsony az alapdíj. Az ilyen bérleti szerződésekre viszont nem szívesen adnak hitelt a bankok.
A tavaly Budapesten átadott 23 ezer négyzetméternyi irodánál kevesebbet csak Dublin és Athén produkált. A folyó 67 ezer négyzetméternyi fejlesztés egészében a Váci úti folyosón valósul meg. A tanácsadási vezető elmondta, a vezető fejlesztők az egész közép-kelet-európai régiót két részre bontják: az egyikben van Lengyelország, a maga impozáns fejlődésével, míg a másikban az összes többi ország.
MTI
