Az embernek az az érzése a Magyar Fogyasztó konferenciákon - legyen szó a 18 mínusz, vagy az ötven plusz korosztályról –, hogy a marketingesek elképzelései köszönő viszonyban sincsenek a célcsoport elvárásaival, és erre reagálva a célcsoport évente megszólal és bemutatkozik a reklámkészítőknek. Utóbbiak memóriája évről évre megkopik, a folyamat pedig kezdődik elölről.
Nem ez az első konferencia, ahol szakemberek megállapítják, hogy a 18-49 közötti életkor nem feltétlen szinonimája a kizárólagos vásárlóerőnek, mi több, az öregkor nem feltétlenül jár együtt roskatagsággal és érdektelenséggel.
A vitaalap megvan: kérdés, hogy a marketingesek megközelítése a célravezetőbb, mondván, hogy az ötven plusz korosztály márkapreferenciája túl merev ahhoz, hogy a kelleténél több energiát fordítsanak megszólításukra, vagy éppen a marketingesek "vevőpreferenciái" nem haladnak a korral. A jelenlévők szerint már az is pozitívumnak számít, hogy a kérdés felmerül.
2050-re minden második ember nyugdíjas lesz
A konferencián egymásnak meglehetősen ellentmondó információk hangzottak el az előadók tapasztalataitól és optimizmusától függően. Ami viszonylag objektív, az mégis csak egy átfogó társadalmi kutatás, melyet Kozák Ákos, a GfK Hungary Piackutató Kft. ügyvezetője prezentált. Ebből kiderült, hogy társadalmunk rohamléptekkel halad az elöregedés felé, mely folyamat az emberiség eddigi legnagyobb változását jelenti majd demográfiai téren. Negyven év múlva már a társadalom fele ötven év feletti lesz, ami minden eddiginél nagyobb arány. Akkorra valószínűleg az életkor is ki fog tolódni, és az emberek is tovább élnek majd aktív életet.
Ez a forradalmi változás már elkezdődött és különböző szinteken tart Európán belül. Magyarország élmezőnyben van e tekintetben, jelenleg azonban Németország és Olaszország néz a legnagyobb kihívások elé.
A kutatás egyik szomorú eleme az idősek megtakarítási céljait górcső alá vevő tétel, melyből kiderül, hogy a legtöbben nyugdíjas évekre és váratlan kiadásokra költenek. Utóbbi a bizonytalan életkörülményekre utal. Harmadik helyen pedig a temetés és a sírkő áll...
Meglehetősen borús képet festett az őszülő korosztályról Popper Péter pszichológus, akinek elmélete szerint léteznek emlékező és gondolkodó társadalmak. Előbbinél a tapasztalatok számítanak egy adott helyzet megoldásában, utóbbiban az innovatív utak dominálnak. Az idősek szerepe pedig teljesen eltérő e két kultúrában, hiszen ott, ahol a tapasztalat és a bölcsesség a fő érték, kijár a tisztelet azoknak, akik már csak az életkorukból adódóan is rendelkeznek ezekkel.
A gondolkodó társadalmakban viszont az idősek gyakran érezhetik úgy, hogy útban vannak. Sajnos Európában - például a Távol-Kelettel ellentétben - nincs elég megbecsült szerepük az idősebbeknek.
Popper fő üzenete időseknek, fiataloknak egyaránt, hogy próbáljunk meg a mának élni, azaz "maradékok nélkül". Ne várjunk az élettől mindig valamit, hanem éljük azt, mert idős korban már késő lesz bepótolni a hiányokat.
Sokan nyugdíjasként ismerik meg a világot
Az idős kor ennél optimistább oldalára világított rá a Klub Rádió Nívó című műsora, ahol két adás is a szóban forgó célcsoportot faggatta szokásairól, életfelfogásáról. A műsorvezető, Oláh Andrea szerint a kép teljesen mást mutat, mint az előbb vázolt statisztikai adatok. A betelefonálók többsége vidám és optimista volt, hitvallásuk a tevékeny élet, a sok utazás - és ami igazán zavarja az idősödő réteget, az a "nénizés, bácsizás".
Sas István reklámszakember - több kollégájával egyetértésben - szintén a deresedő halántékú korosztály potenciális vásárlóerejére hívta fel a figyelmet. Nem kell messzire menni, akár már Ausztriában találkozhat az ember olyan plakátokkal, ahol üdülést, luxust árulnak az ötven felettieknek, akik a képeken vidámak, ápoltak. A hazai reklámokban viszont Mikulást vagy hozzá nem értő, esetleg kesergő, egészségi problémákkal küzdő karaktert alakíthat nyugdíjas.
Erre a dilemmára az életszínvonal csak egy válasz. Ugyanis az itthoni szakemberek hozzáállása az ötven feletti korosztály ábrázolásához, megszólításához fényévekre van a nyugati színvonaltól.
Természetesen nyilván van összefüggés a hozzáállás és az életszínvonal között, ezzel együtt a megszólalt – vállaltan ötven plusz korosztályba tartozó - előadók méltatlannak érzik azt a stílust, ahogy az - átlagosan 32 éves – marketingesek megszólítják őket. Utóbbiak mit sem törődnek azzal az aprósággal, hogy ötven felett is van élet, és lehet, hogy nem pont olyan, mint amilyet a reklámok sugallnak.
Gábor Fanni
