A feldolgozott tejtermékek, valamint a lekvárok esetében a legalacsonyabb, a friss húsáruk esetében pedig a legmagasabb a magyar temékek aránya a 12 legnagyobb kiskereskedelmi áruházlánc polcain, derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Hungarikum Szövetség kedden nyilvánosságra hozott felméréséből.
Majdnem minden csirke magyar
A legnagyobb valószínűséggel a tálcás baromfihús esetében ehetünk magyar terméket - ebben a kategóriában a polcon lévő áruk 98 százaléka volt belföldi a felmérés idején. Szintén 90 százalék feletti arányt mértek a tojás és a tálcás sertéshús esetében.
Relatív magas a hazai áruk aránya a méznél, a zöldség-gyümölcsöknél, valamint a húskészítményeknél, de a tejeknél sem kell kongatni a vészharangot - utóbbiak közül négyből három terméket állítanak elő itthon.
Lényegesen borúsabb a kép a feldolgozott tejtermékek esetében: a joghurtok, kefirek, tejfölök 55, a sajtok, sajtkészítmények, túrók 54 százaléka készül országhatáron belül. A lista legutolsó helyén a lekvárok, dzsemek találhatók, amelyeknek csak 53 százaléka származik itthonról.
Veri a Match a Coopot és a CBA-t
Ami az egyes láncok szerinti lebontást illeti, a listát meglepetésre egy nemzetközi lánc, a Match vezeti, amelynél az áruk csaknem 88 százaléka magyar volt a vizsgálat időpontjában.
Nem sokkal maradt le tőlük két magyar tulajdonú lánc, a Coop és a CBA, ahol a polcon lévő áruk 85 százalékán van feltüntetve származási országként hazánk.
A rangsor végén két német tulajdonú diszkontlánc, a Lidl és az Aldi húzza meg magát - a polcaikon található áruknak mintegy kétötöde külföldi.
A Match győzelme ellenére összességében a hazai tulajdonú láncok "magyarabbak" kínálatukat tekintve: míg esetükben 82, a külföldi hátterű boltoknál csak 73 százalék a magyar termékek aránya. Összesítve egyébként négy termékből három volt magyar az áruházak polcain a vizsgált kategóriákban.
A felmérés kitért a fogyasztói viselkedésekre is. Eszerint az elmúlt években mérhetővé vált egy olyan, tíz százaléknál még nem nagyobb szegmens a magyar társadalmon belül, amely keresi a hazai termékeket, és bizonyos határokig el is fogadja a magasabb árat.
Ennek feltétele, hogy a termékben legyen egy számára fontos hozzáadott érték - ez lehet a kiemelkedő minőség, a szokásosnál nagyobb élelmiszerbiztonság, vagy a hazai gazdaság támogatásának igénye.
Magyar - de jobb is?
Az mfor.hu azon kérdésére, mi garantálja, hogy a magyar termékek valóban magasabb minőségűek a külföldieknél, Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályának vezetője úgy válaszolt: "Biztosíték nincs - maga a fogyasztó a biztosíték, hogy a magyar terméket válassza.”
Dr. Kasza Gyula, a főosztály közkapcsolati osztályának vezetője szerint igenis van minőségi különbség a magyar és külföldi termékek között - előbbiek javára. Utalt egy tavaly készült uniós felmérésre, mely szerint a hazai áruknál kevesebb a fogyasztók által jelzett biztonsági probléma, mint a külföldi áruknál.
Gyaraky Zoltán újságírói kérdésre hozzátette, hogy a magyar temékek arányának növelése az áruházláncokon és a fogyasztókon múlik - előbbiek akkor fogják még inkább előnybe részesíteni azokat, ha lesz, aki megvegye.
Ez pedig, tette hozzá, elsősorban a kommunikáción múlik - a vásárlókban tudatosítani kell, hogy magyar terméket is választhatnak.
Wéber Balázs
