„Az összes bankhoz hasonlóan az utóbbi pár hetet azzal töltöttük el, hogy összeraktuk a 2026-os, 2027-2029-es terveket. Ez természetesen drasztikusan megváltoztatja a pénzügyi helyzetünket a következő években” – mondta Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója a HVG kérdésére. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tegnap jelentette be, hogy megemelik a bankadót, mert bajban van a költségvetés. Valójában nem a bankok különadóját, hanem az úgynevezett extraprofitadót tervezi megemelni a kormány, amely lényegesen nagyobb teher.
Úgy számoltak a pénzügyi tervezésnél, hogy mivel az alapkamat csökken, a bankok állami terheit is lassan lejjebb vihetik, ehhez képest „derült égből villámcsapás volt, még fel kell fognunk, hogy ez mit jelent” – mondta Jelasity Radován a HVG-nek. Hozzátette: nem a bankok miatt van recesszióban az ország, a hitelintézetek minden állami programot támogattak.
Az Erste számára közel 20 milliárd forintot fog jelenteni az extraprofitadó duplázása, „ezt szerintem már nem csak Magyarországon, mindenhol máshol is észreveszik”. Előzetes egyeztetés a bankkal nem volt, „mi is ugyanúgy a sajtóból értesültünk” a bevezetésről – mondta Jelasity.
Az OTP Bank terhe ennek a háromszorosa lehet, ahogy arról keddi cikkünkben beszámoltunk:
Az Erste működési bevételei 2025 első kilenc hónapjában – a nemzetközi könyvviteli szabványok szerint (IFRS) készített kimutatás alapján – 5 százalékkal növekedtek az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a nettó kamatbevételek egy százalékkal emelkedtek, a díj- és jutalékbevételek 21 százalékkal nőttek. Az Erste működési eredménye közel 187 milliárd forint lett, kissé meghaladva a 2024 első kilenc hónapjában elért csaknem 183 milliárd forintot. Az adózás utáni nyereség így 113 milliárd forint lett, ami lényegében megegyezik az előző év azonos időszakának eredményével.
A hitelállomány és a megtakarítások állománya nő
Az ügyfélhitelek és kötvények állománya szeptember végén 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az új finanszírozás volumene jelentősen, 37 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A nem teljesítő hitelek aránya szeptember végére 1,7 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 2,3 százalékról. A lakossági hitelek esetében a nem teljesítő hitelek aránya 2,0 százalékra javult a 2024 szeptember végi 2,6 százalékról és az idei első félévi 2,2 százalékról. A vállalati hitelek esetében 1,3 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 2,0 és az első félévi 1,2 százalékról.
A teljes lakossági hitelállomány 13 százalékkal nőtt egy év alatt, az újonnan kihelyezett állomány 41 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az új lakáshitelek folyósítása 30 százalékkal haladta meg a 2024 első kilenc havi teljesítményt. A személyi kölcsönöknél 59 százalékkal emelkedett az új folyósítás összege, míg a kisvállalkozók esetében a kihelyezés 0,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A magyarországi Erste-csoport által kezelt teljes ügyfélvagyon szeptember végén meghaladta a tízezer milliárd forintot. Ezen belül a lakossági befektetések és betétek összértéke egy év alatt 15 százalékkal nőtt, és több mint hétezer milliárd forintra emelkedett a harmadik negyedév végére. A lakossági megtakarításokon belül a befektetések aránya 71 százalék volt. Az Ersténél a befektetett és kezelt vagyon 2025 szeptember végére 17 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és elérte az 5900 milliárd forintot. A privátbanki üzletág a harmadik negyedév végén már 1400 milliárd forint vagyont kezelt. Az Erste által kezelt befektetési alapok eszközértéke meghaladta a 3399 milliárd forintot.
A vállalati területen a kötvény- és hitelállomány együttesen 4 százalékkal csökkent egy év alatt, szeptember végén 1053 milliárd forint volt. Az új vállalati kötvények és hitelek volumene ugyanakkor 31 százalékkal haladta meg a 2024 első kilenc hónapjának teljesítményét. A kis- és középvállalkozások esetében az új kihelyezés a harmadik negyedév végén 130 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A kereskedelmi célú ingatlanoknál a folyósítás 26 százalékkal csökkent, míg a nagyvállalatok és önkormányzatok esetében 19 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
