Öregedő népesség és a romák
2.4.3 Hosszabb távú kihívások: öregedő népesség és a romák növekvő aránya [8]
A születések számának jelentős visszaesése és a magyar társadalom öregedése egyelőre nem látszik a keresőképes korúak arányában. A születések száma az elmúlt 20-25 évben drasztikusan visszaesett.: az 1980-as évi 149 ezerrel szemben ma már csak 95 ezer gyerek születik évente. Ezzel egyidőben a várható életkor folyamatosan emelkedik, így a magyar lakosság folyamatosan öregszik. Ma ez még nem jelentkezik az aktív korúak arányában, sőt a teljes demográfiai függőségi ráta jelenleg történelmi mélyponton van. Ennek az az oka, hogy a ratkós évjáratok még, gyermekeik pedig már keresőképes korban vannak.
A jelenlegi demográfia trendek hosszabb távon az aktív korúak arányának erőteljes csökkenését valószínűsítik. A ratkósok gyermekeinek, vagyis az 1974-77 között születettek 2040-re tehető nyugdíjba vonulása után a születési számokban és a várható élettartamban bekövetkezett változások nagyobb mértékben befolyásolják majd a munkaerőpiaci folyamatokat is. A 19-62 év közötti aktív korúak aránya 2050-re a mostani 61,1 százalékról 52,7 százalékra esik vissza, és ezzel együtt a demográfiai függőségi ráta 63,3 százalékról 89,8 százalékra emelkedik.
Ha az aktív korúakon belül nem nő a foglalkoztatottak aránya, illetve nem nő a 65 évnél idősebbként is munkát vállalók aránya, akkor a társadalom öregedése drasztikusan megnöveli az egy foglalkoztatottra jutó eltartottak számát. 2050-re Magyarország lakossága 8,8 millió fő közelébe csökkenhet, amiből körülbelül 5 millióra tehető majd az aktív korúak létszáma. Ha fennmarad a jelenlegi 57 százalékos foglalkoztatási ráta, akkor mindössze 2,9 millió foglalkoztatott lesz, ami a teljes népesség 32 százaléka.
A társadalom öregedésén túl a roma népesség gyorsan növekvő aránya is súlyosbítja az eltartott/dolgozó arányban várható romlást, ha nem kerül sor a jelenlegi foglalkoztatottsági arányok jelentős emelkedésére. A mostani demográfiai előrejelzések szerint a roma népesség nagysága 2050-re megközelíti a 1,2 milliót. Ha a romák és nem romák körében jellemző mai 25, illetve 59 százalékos foglalkoztatottsági rátát vetítjük előre, akkor 2050-re 2,7 millió foglalkoztatott adódik, ami alig több mint a teljes népesség 30 százaléka.
A társadalom öregedése és a roma népesség arányának növekedése olyan a foglalkozatás csökkenése irányába ható tényezők, amelyek kezelését már a mai gazdaságpolitikai döntések meghozatalakor figyelembe kell venni. A foglalkoztatottak eltartottakhoz viszonyított alacsony száma mellett ugyanis a gazdasági egyensúly csak igen magas adók és az eltartottaknak fizetett alacsony juttatások mellett tartható fenn. Ezért a gazdaságpolitikának már ma lépnie kell, hogy kezelje a foglalkoztatás szempontjából kedvezőtlen demográfiai trendeket és mérsékelje a demográfia trendek foglalkoztatottságra gyakorolt hatását. Ennek megfelelően már most lépéseket kell tenni a születések számának növelése érdekében, illetve a romák foglalkoztatottságának emelése érdekében.
Central European Management Intelligence (CEMI)
[8] Forrás: Hablicsek (1999), Augusztinovics(2005)
